Dánia a globális éllovas a szélenergia felhasználásában, már ma is több mint 40 százalékban széllel fedezi az áramigényét, de hamarosan meglehet az 50 százalék is. Összehasonlításképpen: Magyarország energiatermelésének csak egy százaléka a szélenergia. De vajon miért ennyivel nagyobb a dánoknál a szél szerepe?
Hagyományok, kiváló üzleti modell, megfelelő ösztönzők, társadalmi konszenzus és persze sok jó szél – sok minden kell egy jó nemzeti szélenergiapiachoz. Ebben Dánia a világbajnok, de vajon miért?
Nézzünk először pár adatot az európai szélenergiáról! Nem meglepő módon, nincsen minden uniós országban szélpark, vannak például olyan apró államok, ahol elég furcsán is néznének ki a turbinák, de nem kapott még rá erre az energiaforrásra például a szomszédjaink közül Szlovákia, Szlovénia, ahogy egyébként a „tengeri”, vagyis elég szeles Málta sem. Ezekben az államokban vagy egyáltalán nincs, vagy csak nagyon kísérleti a program.
A listavezetők
Ugyanakkor Dániában már az áramfogyasztás 41 százalékát a szél adja, ez globálisan is piacvezető arány. Szintén nagyon fontos a szél Németországban, amely ország ugyan arányaiban még csak az energiaigényének az ötödét látja el szélből, de mivel sokkal nagyobb piac, így mérete folytán ő a legnagyobb európai szélenergia-termelő. Sőt. globálisan is dobogós, csak Kína és az Egyesült Államok rendelkezik nagyobb kapacitásokkal. Európában kiemelkedő még Spanyolország, az Egyesült Királyság, Portugália és Írország termelése is.
Magyarországon régóta változatlan a beépített kapacitások összesített mérete, amelynek elsősorban szabályozói okai vannak, a teljes kapacitás körülbelül az áramfogyasztásunk egy századát fedezi.
Min múlik?
Az Európai Unióban nagyjából négy elem határozza meg, hogy hol mennyire erős a szél szerepe:
- a hagyományok,
- a természeti adottságok (szélerősség, a szél változékonysága és a tengerek adta lehetőségek),
- a szabályozás, beleértve az elérhető támogatásokat,
- illetve a hálózatok helyzete.
Ha ezeken a szempontokon végigmegyünk, akkor a sokak által megsüvegelt, igaz néhányak által újabban megkérdőjelezett dán csoda rögtön érthetővé válik.
A hagyományok: Paul la Cour
A globális szélenergiapiac legfontosabb technikai vívmányaiért minden évben kiosztják a Poul la Cour-díjat. Talán a szakmán kívül kevesen tudják, hogy a névadó egy dán polihisztor (tanár és feltaláló) volt, aki 1846 és 1908 között élt.
Eleinte a távíró érdekelte, de végül a korai szélenergia-hasznosításban érte el legnagyobb sikereit. Ha úgy vesszük, a szél energiáját már évszázadok óta használta az emberiség, elég, ha a vitorláshajókra, vagy a szélmalmokra gondolunk, de Poul la Cour találmányai révén közelített a tudomány ahhoz, hogy a szél erejéből elektromosság legyen.
Igen, a szélenergia hasznosításának már több mint száz éve is voltak olyan felfedezései, amelyeket a mai szélparkokban hasznosítanak. A dán hagyományok sokat segítettek abban, hogy a hetvenes években az addig szénintenzív országban indult el az első igazán tudatos szélprogram. A levegőszennyezés már érdekelte a dánokat, és Csernobil után atomellenes törvényt fogadott el az ország.
Természeti környezet: egyenletes szél, sekély tengerek
Fújjon sokat a szél! Ennyire egyszerűnek tűnik, hogy mitől ideális egy terület a szélenergia szempontjából. Valójában a szél fontos, de nagyon sokat számít az állandó szélirány, a tervezhető, kiszámítható szélerősség, vagyis az egyenletesség. Dániában nem kifejezetten erős a szárazföldi szél, de az ország nyugati partjainál és a keleti szigeteken jellemzően egyenletes. Ez nagy előny, ahogyan az is, hogy a dán partoknál sok az alig 10 méter mély, de szeles tengerszakasz. Itt érdemben erősebb a szél, de szintén egyenletes, a sekély víz miatt nem sokkal drágább a tengeri telepítés a szárazföldihez képest.
Szabályozás: komoly társadalmi támogatás
Van, akinek tetszik, de sokaknak nem. Mármint a szélerőmű. A szélturbinák látványa ellen sokszor indul társadalmi ellenállás, a projektek egyik legfontosabb részévé vált a meggyőzés. Dániában szerencsére olyan régóta az energiapolitika sarokpontja a szél, hogy néhány problémás esetet leszámítva, a lakosság és a szabályozás támogató volt.
Ebben biztosan segített az is, hogy negyven éve kiváló dán cégek kezdtek el a szélturbinákat gyártani, elsősorban a Vestas, és emiatt a dán ipar is sokat profitál az ágazatból, ma is a dán cégek adják el a legtöbb szélturbinát világszerte.
Az elmúlt években amúgy Európa-szerte volt egy kis törés, az Európai Bizottság csökkentette az állami támogatásokat és olyan modelleket alakított ki, hogy piaci alapon is működőképes legyen a szélenergia, emiatt csökkent a szélerőmű-üzemeltetés jövedelmezősége.
Valamelyest a megújuló energia beruházásokon belül is csökkent így a szélarány, de Dánia kiváló a sokféle szélenergiához kapcsolódó költség (földbérlet, finanszírozás, építés, karbantartás, üzemeltetés, biztosítás) tekintetében.
Vezeték: export és kiegyenlítés
Egy kifejezetten a szélre alapozott áramrendszerben problémát okozhatna a szél időjárásfüggő változékonysága. Dánia nagy szerencséje, hogy nem kell nagyon sok kiegyenlítő erőművet működtetnie, mert olyan nagy transzeurópai vezetékekre csatlakozik, amelyek elbírják a dán szél volatilitását. Sőt, ha kell, időszakosan az ország importálni is képes áramot, miközben a csúcstermelés idején ő az exportőr.
A közös rendszerek miatt még a mai napig sem jellemző, hogy Dániának csúcsterhelésű erőművet kellene telepítenie, de a kérdés azért fennállhat, ha tovább nő a szél szerepe.
Nem könnyű másolni
Mindent egybevetve Dánia szerepe a szélenergiában nem véletlen, hanem hagyományokon, konszenzuson alapszik és a puszta energiatermelésen kívül az is számít, hogy kialakult egy iparági klaszterszerep is Dániában, ami különösen értékessé teszi a rendszert. Más országokban ugyanezek az adottságok nem feltétlenül állnak rendelkezésre, így a dán csoda nem másolható, ugyanakkor az, amit az ország egy ügyesen kiválasztott megújuló forrásnál elért, tényleg példaértékű.
