A koronavírus okozta gazdasági sokk kapcsán élénk vita zajlik arról, hogy a növekedés újraindítása fontosabb-e a következő időszakban, mint a korábban megfogalmazott klímacélok. Németország, Európa legfontosabb autópiaca a vitát nem döntötte el, de éppen a gazdaságélénkítés keretében adott nagy lökést az e-mobilitásnak és bejelentették: minden benzinkúton kötelező lesz e-töltőket telepíteni.

Három olyan visszatérő szempont van, amelyet az európai fogyasztók és a szakemberek az elektromos autók legfőbb korlátai között szoktak emlegetni:

• az elektromos autók magas árát,
• a távolsági közlekedés nehézségeit, vagyis a megtehető hatótávolság rövidségét,
• és a bizonytalanságot, vagyis a kevés elektromos töltőt.

Ahogy azzal már mi is többször foglalkoztunk, valójában minden fronton állandó az előrelépés. Az autók vásárlásához rendre adnak állami támogatást Európa-szerte, az egyre jobb teljesítményű autókkal egyre nagyobb távolságok tehetők meg, most pedig Németország a töltőállomás-hálózat szélesítésében is drasztikus lépésre szánta el magát.

Új szabályrendszer

Mint az a nemzetközi sajtón is végigszaladt, júniusban Németországban bejelentették, hogy a 130 milliárd eurós (vagyis több mint 40 ezermilliárd forintos) gazdaságélénkítő csomag keretében programot hirdetnek, miszerint minden németországi benzinkútnak – ma még pontosan nem ismert feltételek szerint – kötelező lesz elektromos töltőket is elhelyezniük.

Ez a támogatás pótlólagos segítség ahhoz képest, hogy a német kormány már korábban bejelentette, hogy a 40 ezer eurónál olcsóbb elektromos autók támogatását 3 ezer euróról, 6 ezer euróra növeli (hasonló, sőt összegében még jelentősebb lépésre szánta el magát egyébként Franciaország is), de a töltőállomások fejlesztése, ha lehet, még fontosabb lépés.

Autóipari centrum

Németország ugyanis igazi autóipari fellegvár. Nem csak azért, mert itt van a Mercedes, a BMW, a VW, az Audi, a Porsche vagy az Opel székhelye és a szektor majdnem egymillió embert foglalkoztat közvetlenül, de a rendkívül fizetőképes kereslet miatt is a német számít Európa legfontosabb autópiacának.

Ám az elektromos autó-használatban eddig nem jeleskedtek a németek: 100 újonnan eladott autóból még ma is csak 2 elektromos hajtású. Igaz, azért már jönnek fel az eladások, pár éve nemcsak Norvégia, de az Egyesült Királyság és Franciaország új autó eladásaiban is nagyobb tételszámot jelentett az elektromos hajtás, de az utóbbi két országot már befogta Németország. Ahogyan az is jelzésértékű volt, hogy az iparág pionírja, a Tesla is Berlin közelében indítja az európai gyártását.

A töltőkkel van bajuk

A közvélemény-kutatások szerint a jómódú németeknek eddig sem elsősorban az autók árával, hanem a praktikus használattal volt bajuk, vagyis az említett korlátozott hatótávval és a szűkös töltési lehetőségekkel. Az új törvény célja, hogy a németeknek ne kelljen félniük attól, hogy útközben gondot okoz számukra az autók feltöltése.

A Reuters szerint az országban jelenleg 14 118 benzinkút található, viszont egy tanulmány szerint akár 70 ezer töltőállomásra és 7000 gyors töltőre is szüksége lenne a piacnak, hogy az autósok elégedettek legyenek a hálózattal. Ez azért most még elég messze van, hiszen az országban nagyjából 28 ezer töltőállomás van jelenleg.

Jelképesen is fontos

A mostani bejelentés azonban tényleg nagyon fontos a szakmának. A koronavírus kapcsán sokan attól tartottak, hogy ideiglenesen háttérbe szorulnak a megújuló energiával kapcsolatos célok.

Németország döntése azonban több szempontból is példamutató. Miközben kár lenne tagadni, hogy van honnan fejlődniük, hiszen például Európa legtöbb szenes erőműve a mai napig itt működik, korábban már elkötelezték magukat a megújuló energiaforrások használata mellett, és az e-töltő hálózat ilyen széles körű bővítésével az e-mobilitásban is éllovasokká válnak.

Pozitív trendek

A német autógyárak közül sokan komoly beruházásokat hajtottak végre és egyre több elektromos típussal bővítették a kínálatukat, miután a 2015-ös dízelbotrány miatt csorba esett a német autógyártás környezetvédelmi elkötelezettségének hitelességén. Ekkor viszont az is fontossá vált, hogy az elektromos autókba honnan érkezik az áram.

Ma már a német villamosenergia-ágazatot egyre kevésbé lehet azzal vádolni, hogy az elektromos autókat Németországban nem érdemes támogatni, mert az autókat nagyrészt szennyező technológiákkal előállított villamos-energia hajtaná. A németek ugyanis egyszerre vonják ki az energiatermelésükből a nukleáris és a szenes forrásokat is és hihetetlen mértékben fejlesztik a megújuló forrásokat, az ottani környezeti viszonyoknak megfelelően, elsősorban a szélenergiát.

Ma, az átmeneti időszakban még sok a szenes erőmű és a kiegyenlítés miatt elég sok földgáz is szükséges a német energiarendszer működtetéséhez (nem véletlenül épült meg az Északi Áramlat 2), de az áramtermelési trend nagyon pozitív, folyamatosan egyre nagyobb arányt képviselnek a karbonsemleges források. Németország tehát több irányban is példamutatóan halad a fenntartható, nagyobb tömegeket elérő, zöld autózás kereteinek megteremtésén.