Energia 4.0

A jövő energiája

Palackozott napenergia: álom, vagy realitás?

2020. január 02. 09:00 - energia4.0

A napenergiát alapvetően mindenki szereti. Nem szennyez, nem bocsát ki kellemetlen gázokat, nagyon tiszta, működése is nagyjából érthető, nem kelt gyanakvást a hétköznapi emberben. Eddig főleg villamosenergia-termelésre használtuk, miközben bőven vannak olyan kutatások, amelyek szerint a napból akár olyan folyékony üzemanyagot is létrehozhatnánk, amely (ismét) forradalmasítja a közlekedést.

 

Sci-fi, vagy reális kutatás? Mindig ez a kérdés, amikor arról olvasunk, hogy megtalálták a rák ellenszerét, elérhető az örök fiatalság, megállíthatjuk a bőr öregedését, vagy megvan az ingyenes energiaforrás. Az alternatív energiáról már most is sokan gondolják, hogy ezzel minden gondunk megoldódott, a nap, a szél, a víz termel áramot. Bár ezek remekül váltják ki a fosszilis tüzelőanyagokat az áramtermelésben, de a világ energiaigényének csak az ötöde villamos energia. A maradék négyötöd, így például a közlekedés, vagy a nem áramalapú fűtés azonban még igen nagy százalékban használ benzint, gázolajat vagy földgázt. Itt jöhet szóba a „cseppfolyósított nap”. Alternatívák természetesen vannak, mindenféle energiatakarékos fűtési rendszert ismerünk, vagy a közlekedésben is hódít az elektromos autó, illetve a növényi alapanyagokból előállított bioüzemanyag, ezek tagadhatatlanul tisztább források. Csak éppen nem biztos, hogy a világ élelmezési nehézségei mellett megtehető, hogy a földeken üzemanyagcélú növénytermesztés folyjon. Jobb lenne valami más megoldás. Több intézményben is zajlanak ilyen kutatások, sőt, ezekről olykor bejelentések is érkeznek.

kepkivagas1_2.PNG

A világ különféle egyetemi rangsoraiban az angolszász egyetemek általában legyőzhetetlenek, az amerikai Harvard, vagy a brit Oxford mindenki számára ismert szimbólumai a magas szintű képzésnek. Azt talán már kevesebben tudják, hogy az agrártudományok területén rendre egy holland intézmény, a Wageningen University a legjobb, ezt sorolják az első helyre a különféle oktatási szaklapok. A Wageningen Egyetemen hagyománya van a fotoszintézis kutatásának. A kutatásban részt vevő szakemberek nem használnak bonyolult alapanyagokat, csak azt, amit a növények: napfény, víz és szén-dioxid.

A René Klein Lankhorst neves kutató vezetésével zajló vizsgálatok alapállítása szerint a növények fotoszintézise a legfontosabb folyamat a bolygón, érdemes lenne jobban ismernünk. Ha a növények napfényt használnak, hogy átalakítsák a vizet és a szén-dioxidot oxigénné és széntartalmú termékekké, például glükózzá, akkor mi is megpróbálhatnánk ezt. Például üzemanyagot tudnánk előállítani, vagy segíthetnénk a növényeknek a gyorsabb növekedésben (hogy hamarabb megehessük őket), mindenesetre érdemes lehet utánoznunk a növényeket a szén-dioxid megkötésében, hiszen szén-dioxidból eléggé bőségesen fog rendelkezésünkre állni, sajnos. A holland kutatók által elképzelt koncepció a következő: tetőkre szerelhető „műlevelek” olyan folyékony anyagot állíthatnak elő, amely után egyáltalán nem lesz szükség fosszilis tüzelőanyagokra. A kutatások már régóta zajlanak, és az időnként közölt eredmények alapján mind a bioüzemanyagok előállításában, mind a növények növekedésének meggyorsításában vannak már érdemi eredmények. René Klein Lankhorst szerint mindenesetre a szuperfolyadék, amit előállítanak alkalmas lehet világításra, autók meghajtására vagy villamos energia előállítására is.

Hasonló irányba indult el a világhírű Massachusetts Institute of Technology és a göteborgi Chalmers University of Technology (svéd) egyetem is. Az amerikai MIT egyetemen elsősorban azt kutatják, hogy a napenergia miként tárolható tüzelőanyag formájában, és már olyan bejelentés is született, hogy az így eltárolt energia akár 18 évig is megőrzi szavatosságát. Jeffrey Grossman, az MIT ezzel foglalkozó laboratóriumának vezetője szerint a tárolásra alkalmazott folyadék úgy reagál a napfény jelenlétére, hogy átrendezi az anyag atomkötéseit.  A folyadék szobahőmérsékleten is tovább tárolja az energiát, ami nagyon kényelmes és biztonságos megoldás, ám egy kobalt alapú katalizátor segítségével „előcsalható”.

A göteborgiak pedig olyan folyadékot fejlesztettek ki, amely az újratölthető akkumulátorok elvén működik. A folyadék képes magába zárni a nap energiáját. Találmányuk semmilyen kártékony anyagot nem termel, ugyanakkor a kutatók szerint még körülbelül egy évtized szükséges ahhoz, hogy ez a technológia a mindennapjaink része legyen.

A fenti három kutatás már legalább két éve adott magáról utoljára életjelet, de nemrég egy brit kutatásról is érkezett hír. Utóbbi kutatást a Cambridge-i Egyetemen végezték, de abban az osztrák kormány és az osztrák OMV olajcég is részt vett. A technológia szerint a mesterséges levelek motorja a napfény, de az úgynevezett szintézisgáz rossz időben is előállítható, és a levél egyáltalán nem szennyez.

kepkivagas2_3.PNG

Ki találta fel a telefont, ki találta fel a telefonközpontot? Érdekes történetek, sok név előkerül, és az emlékezet eléggé nemzetfüggő is. Az olasz Antonio Meucci, a magyar Puskás Tivadar és a skót Alexander Graham Bell része az örökségnek, vagy legalábbis a legendáknak. Van, aki ott volt, más céget csinált rá, megint másról mesélték később, hogy valójában ő volt az első.

A napból nyerhető folyékony üzemanyag feltalálása a szemünk előtt zajlik, holland, brit, svéd és amerikai egyetemi műhelyek jelentenek be részeredményeket, egymással versenyt futva. A hétköznapi, vagyis a kereskedelmi célú felhasználás még nem tűnik annyira közelinek, de némileg előre tekintve biztosak lehetünk benne, hogy újabb nevekkel bővül majd a legendás feltalálók listája.

 

15 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ajovoenergiaja.blog.hu/api/trackback/id/tr3615357204

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

steery 2020.01.02. 11:55:23

Ezen fejlesztések egyike sem jó megoldás, mivel a légkörből kivont szén-dioxidból újra fosszilis üzemanyagot csinálnak, amit környezetszennyező módon megint elégetünk és visszajuttatjuk a légkörbe. Azaz fenntartjuk a szennyezett állapotot, nem megszüntetjük. Arról nem beszélve, hogy ha tömegessé válik a termelés, akkor az iparnak üzleti érdekévé válik, hogy minél magasabb legyen a légköri szén-dioxid szint, mert akkor hatékonyabban lehet kivonni, tehát olcsóbb a gyártás. Ezen öngyilkos taktika helyett érdemesebb volna a szintetikus üzemanyagokat szépen visszapumpálni a földbe, oda, ahonnét korábban kinyertük őket, hogy helyreálljon a korábbi állapot. Na persze, ebben nincs üzlet. Ez az emberiség nagy tragédiája, hogy csak a baj és kár okozásban van üzlet, a helyreállításban nincs. Ennek fordítva kéne lennie.

nemecsekerno_007 2020.01.02. 12:34:33

A lényegi kérdés az, hogy ezeket a technológiákat majd sok pénzért adják vagy meg fogják osztani?!? Mert ha az előbbi akkor kb. megint ugyanott vagyunk mint eddig.
Az is megoldás lehet, hogy le lehet írni az államadósságból...

Pipas 2020.01.02. 12:34:48

@steery: "Azaz fenntartjuk a szennyezett állapotot, nem megszüntetjük."

A föld eredeti légköre nagyrészt széndioxidból állt, amit a tengerekben elszaporodó egysejtűek szennyeztek be oxigénnel. A széndioxid nem "szennyezett állapot", hanem a föld természetes légköre. Nélküle a növények elpusztulnának.

"a szintetikus üzemanyagokat szépen visszapumpálni a földbe, oda, ahonnét korábban kinyertük őket"

A szintetikus üzemanyagokat nem nbyertük ki a földből, nagyon, nagyon káros és felesleges lenne "visszapumpálni". Ha széndioxidot akarsz kivonni a levegőből, annak ezerszer jobb módja a mészkő lerakása.

"Ez az emberiség nagy tragédiája, hogy csak a baj és kár okozásban van üzlet, a helyreállításban nincs. Ennek fordítva kéne lennie."

A nemzetközi sajtó tele van azzal a hírrel, hogy a környezetvédelem milyen jó üzlet, hogy milyen olcsó a napenergia, milyen sok munkahelyet teremt, milyen sokat profitálnak a cégek a környezetvédelemből.

2020.01.02. 17:47:25

@nemecsekerno_007: te megosztanád velem pl a házadat?

2020.01.02. 17:49:09

@Pipas: " Ha széndioxidot akarsz kivonni a levegőből, annak ezerszer jobb módja a mészkő lerakása." Fejtsd ki, érdekel.

2020.01.02. 18:05:33

@steery: "Ezen fejlesztések egyike sem jó megoldás, mivel a légkörből kivont szén-dioxidból újra fosszilis üzemanyagot csinálnak, amit környezetszennyező módon megint elégetünk és visszajuttatjuk a légkörbe." Ez nem fosszilis üzemanyag (legfeljebb hasonlít hozza), azt ugyanis a földből (fosszíliák maradványaként) termeljük ki.
Ami a széndioxidkivonást-kibocsátást illeti, ez a megoldás a fosszilis üzemanyagohkoz képest jó, ugyanis itt a már kivont széndioxidod bocsássuk ki újra a légkörbe, míg a fosszílisek elégetésekor többlet széndioxid keletkezik. A legjobb megoldás persze az, ha semmit nem égetünk, de ezt fázós vagy kényelmes embernek ne nagyon emlegesd.

nemecsekerno_007 2020.01.02. 18:34:50

@a szürkebarát ötven árnyalata: Ha a nagy világcégek, meg az erőforrások 70-80% birtokló, leggazdagabb 10% megosztja ezeket a környezetkímélő technológiákat akkor én is símán megosztom a házam veled. Bár akkor már ne lesz szükség...
Szóval jelenleg minden ilyen környezetvédelemnek erősen kamu szaga van... egyszerű sales...
Persze hinni lehet benne mint az MLM-ben...

2020.01.02. 18:41:54

@nemecsekerno_007: no majd szavadon foglak. Precedens ugyanis már van: hirtelen a hárompontos biztonsági öv jut eszembe, de lehet egyéb is.

2020.01.02. 18:42:55

@nemecsekerno_007: egyébént igazad van, fölösleges védeni a kornyezetet, szóval csak durr bele, úgy keményen, magyarosan. Ha esetleg nincs sitted, adok.

CCnick 2020.01.02. 19:21:05

@a szürkebarát ötven árnyalata: szerintem ma már ne igyál többet, kicsit nehezen megy az olvasott szöveg értelmezése.

2020.01.02. 19:25:55

@CCnick: úgy vélem, nem vetted az iróniát :)

2020.01.02. 20:05:23

@CCnick: hát még a többiek!

CCnick 2020.01.08. 07:25:47

- Figyelem, egy elmebeteg a forgalommal szemben megy az autópályán!

- Egy? Mindegyik!