Energia 4.0

A jövő energiája

Hetedére csökken a hatalmas tengerjáró hajók kénkibocsátása

2019. augusztus 21. 12:55 - energia4.0

Végre egy igazán jó emisszió-csökkentési hír. Bár eddig is a tengerjáró hajók voltak a környezetre legkevésbé ártalmas szállítmányozási eszközök, ugyanakkor a kikötők közvetlen környezetében nagyon sok egészségügyi problémát okozott a nagy hajók nehéz üzemanyaga. Jövőre ebben jön változás.

A nagy emisszió-csökkentési tárgyalások kapcsán gyakori kritika, hogy túlságosan távoli időpontokra, túlságosan óvatos célkitűzéseket fogalmaznak meg a felek, miközben a bolygónak azonnali és drasztikus intézkedésekre lenne szüksége.

Az IMO 2020 Sulphur egy kivételesen jó ellenpélda, hiszen mint az egyezmény neve is mutatja, már 2020. január elsejétől életbe lép (a sulphur a kén nemzetközi elnevezése, az IMO, vagyis az International Maritime Organization pedig a Nemzetközi Tengerészeti Szövetség rövidítése). Segítségével hetedére apadhat a nagy tengerjáró hajók kén-oxid kibocsátása.

imo1.PNG

Legyünk igazságosak a teherhajókkal!

Kezdjük talán azzal, hogy a földkerekség legnagyobb mozgó gépezetei, vagyis a nagy tengerjáró hajók alapvetően nagy szolgálatot tesznek az emberiségnek. Mi elsőre talán azokra a nyaralóhajókra gondolunk, amelyeken gazdag turisták körbejárnak egy érdekes tengerszakaszt, utazás közben jókat esznek, moziznak, teniszeznek a hatalmas hajón, az érdekesebb városokban pedig kiszállnak körülnézni.

Ezek a hajók is fontosak, de ennek mintegy százszorosát teszik ki a hajóforgalomban a teherszállító hajók, amelyekben hatalmas rakterekben óriási konténerekben (egy hajón akár több tízezer konténerben) mérhetetlen nagy mennyiségű áru (több százezer tonna) képes helyváltoztatásra.

Ez önmagában egy elég környezetkímélő teherszállítás, a repülők, a vonatok, vagy a kamionok emissziója sokkal súlyosabb lenne, ha ugyanakkora tömeget (évente 10 milliárd tonnát), ugyanakkora távon szeretnénk megmozgatni.

A legkeményebb anyag 

A baj csak az, hogy a tengerjáró hajók olyan üzemanyaggal, nehézolajjal mennek, amelyet a szárazföldről már régen kitiltottak. Az olajiparban ez a nehézolaj a minőségi anyagok lepárlása után visszamaradó melléktermék, és tele van kénnel, azt is mondhatnánk, hogy egy kifejezetten veszélyes hulladék. Amit ugyan lehet, hogy az emberektől távol, a tengereken égetnek el, de a kikötők lakóövezetei, vagy akár a hajók személyzete így is veszélyeztetett, ráadásul a kén savas esők formájában az emissziótól távol is képes pusztítani.

Az IMO 2020 Sulphur a kibocsátott kénmennyiséget az eddig még megengedett 3,5 százalékról, 0,5 százalékra csökkenti. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a nagy nemzetközi kikötőket igénybe vevő hajóknak, akár belföldi, akár nemzetközi útra indulnak, be kell szerezni egy olyan tanúsítványt, amely szerint működésük során csak ennél kevésbé szennyező anyaggal üzemelhetnek. Ezt nemzeti hatóságok ellenőrzik, részben a hajó lajstromozásának helye szerinti, részben a kikötő szerinti államoknak joguk és kötelezettségeik vannak a betartás érvényesítésére.

Félmillió ember

Hogy ez az egyezség mit jelent az emberiségnek, azt nehéz megbecsülni, de ha megfelelőnek fogadjuk el az IMO 2020 Sulphur finn előkészítő anyagát, a szakemberek azt írják, hogy 2020 és 2025 között több mint félmillió emberi élet menthető meg, akik nem kapnak a súlyos betegségeket okozó kén-oxidos fertőzésekből. Ezek zömében légúti, illetve kiemelten tüdőbetegségeket okoznak.

Eddig kén-oxidokat emlegettünk összefoglaló néven, mert a hajók üzemanyag-égetésénél többféle gáz is felszabadul, de a legismertebb közülük a kén-dioxid. Ez egy színtelen, de legalább szúrós szagú (figyelmeztetést adó), mérgező gáz, amely a vörösvérsejteket roncsolja, a hajók mellett az erőművek, illetve a vulkánok termelik nagyobb mennyiségben.

imo2.PNG

Lesz folytatás

A nehézolaj is használható marad, de különböző keverésekkel, hígítással, adalékanyagokkal el kell érni az alacsonyabb emissziós szintet, ahogyan olyan technológiák is vannak, amelyek valamifajta kipufogógáz-tisztító rendszerekkel és szűrőberendezésekkel gyakorlatilag megfogják a nagy hajók emisszióját.

Az IMO 2020 Sulphur fontos lépés, de még nem a végállomás. Az IMO bizonyos nagyon sűrűn lakott tengeri kikötőknél (Balti-tenger, Karib-tenger, amerikai és kanadai partszakaszok) már ma is 0,1 százalékban limitálja az üzemanyag-kibocsátás megengedett kéntartalmát, a következő években újabb szigorítás várható.

És mit tehetnek a hajók? Elsősorban költeni kénytelenek, de technikai megoldás bőven van a feltételek teljesítésére.

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ajovoenergiaja.blog.hu/api/trackback/id/tr1415018194

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2019.08.21. 14:57:05

Boldogult gyermekkoromban (kb. a második olajválság idején) jöttek a tervek mindenféle fejlett, számítógép vezérelte vitorlákkal működő hajókról. Az volt az écesz, hogy csak segédgép kell, az majd mozgatja a merev, vagy félmerev vitorlákat, és itt lesz a szinte olajmentes Kánaán. Igaz, kábé ugyanakkor a teherszállító léghajókat is beígérték, mert azzal mennyivel olcsóbb lesz a cargo, és az egy kontra négy nap a csomagoknak majdnem mindegy, aztán abból sem lett semmi.

Nancsibacsi 2019.08.21. 16:42:08

"Ez önmagában egy elég környezetkímélő teherszállítás, a repülők, a vonatok, vagy a kamionok emissziója sokkal súlyosabb lenne, ha ugyanakkora tömeget (évente 10 milliárd tonnát), ugyanakkora távon szeretnénk megmozgatni."
Butaság. Eleve az áruk kb 1/100 részének a szállítása indokolható - máshol nem előállítható, pl. kávé -, a többit csak azért szállítják, mert olcsó a szállítás. Ha nem lehetne nehézolajat használni, a teherszállítók 90 százalékát lehetne eltolni a bontóba, mert nem lenne rájuk igény.
A 3.5 helyett 0.5 százalék kb olyan, mintha azt mondanám, hogy nem vágom le a fejed, csak elmetszem a torkod. A szárazföldi üzemanyagok 10ppm-nél kevesebb ként kell hogy tartalmazzanak. Százalékra lefordítva ez 0,001% kén, amelyből - figyelembe véve a 2 oxigén atomot - maximum 0.003% SO2 képződhetne. A Carnival Corporation 47 tengerjáró utasszállítója 10x annyi SO2-vel szennyezi európát, mint a teljes, 270 milliós európai autópark. Szóval köszi - nem kérünk a tengerjáró hajókból. Tankolják ők is ugyanazt a dieselt mint az autók, és ha emiatt nem megdrágul a szállítás, és nem lesz érdemes egy 20 Ft-os műanyag biszbaszt Kínából rendelni - valahogy túléljük.

Jagdpanther 2019.08.22. 08:17:31

Sôt... ezek a legzöldebb dolgok a vilagon. Amikor meg partoy fog indiaban, és szétkapják a helyeik ezeket , akkor pedig ùj korallzátyonyok fognak teremni a sok olaj és szennyezôdés miatt.
Valjuk be , ami a tengeren törtènik az senkinek nem fáj. Ezek a legkörnyezet szennyezôbb gèpek még így is. Arrol nem beszélve hogy amit honnan meg mit szállit, azt ùgy állítják elô a világ háta mögött hogy az már 50 ève tilos normálisabb helyeken, mert azok a gyárak , iparok annyira környezet szennyezôk... de azt ugysem látod mikor megveszed a szar tokot a telòra also singapourbòl 1 dollárè

top_secret 2019.08.23. 05:24:46

"Ezt nemzeti hatóságok ellenőrzik, részben a hajó lajstromozásának helye szerinti, részben a kikötő szerinti államoknak joguk és kötelezettségeik vannak a betartás érvényesítésére."
A teherszállító hajók és hajótársaságok jelentős része, függetlenül a valódi európai, észak-amerikai , japán tulajdonostól már most is olyan országokban van bejegyezve, ahol a nemzeti hatóság által kiállított igazolás hitelessége finoman szólva is kétséges. Libéria, Panama, de akár Kína hajózási hatóságai vagy korruptak, vagy államilag befolyásoltak.
A másik kérdés, mit lehet kezdeni a nehézolajjal, ha ezek a hajók nem égetik el? Mert valamit csinálni kell vele.
Ha jól tudom, vannak olyan (európai?) országok, amelyek felségvizein már ma sem használható a nehézolaj tüzelőanyagnak. De a felségvizek határa néhány (12-30 tengeri mérföld).
Az erőművek SOx kibocsátásra többféle igen hatékony (95% körüli) megoldást kidolgoztak, pl. en.wikipedia.org/wiki/SNOX_process
Kérdés, ezeket miért nem alkalmazzák a batár nagy teherszállítókon. Hely talán lenne és nem hiszem, hogy a már bevált eljárásokat nem lehet kompaktabbá. Persze helyet venne el a szállítmánytól és pénzbe kerülne a beépítése, meg az üzemetetés is. Szóval drágulna a szállítás.