Végre egy igazán jó emisszió-csökkentési hír. Bár eddig is a tengerjáró hajók voltak a környezetre legkevésbé ártalmas szállítmányozási eszközök, ugyanakkor a kikötők közvetlen környezetében nagyon sok egészségügyi problémát okozott a nagy hajók nehéz üzemanyaga. Jövőre ebben jön változás.
A nagy emisszió-csökkentési tárgyalások kapcsán gyakori kritika, hogy túlságosan távoli időpontokra, túlságosan óvatos célkitűzéseket fogalmaznak meg a felek, miközben a bolygónak azonnali és drasztikus intézkedésekre lenne szüksége.
Az IMO 2020 Sulphur egy kivételesen jó ellenpélda, hiszen mint az egyezmény neve is mutatja, már 2020. január elsejétől életbe lép (a sulphur a kén nemzetközi elnevezése, az IMO, vagyis az International Maritime Organization pedig a Nemzetközi Tengerészeti Szövetség rövidítése). Segítségével hetedére apadhat a nagy tengerjáró hajók kén-oxid kibocsátása.
Legyünk igazságosak a teherhajókkal!
Kezdjük talán azzal, hogy a földkerekség legnagyobb mozgó gépezetei, vagyis a nagy tengerjáró hajók alapvetően nagy szolgálatot tesznek az emberiségnek. Mi elsőre talán azokra a nyaralóhajókra gondolunk, amelyeken gazdag turisták körbejárnak egy érdekes tengerszakaszt, utazás közben jókat esznek, moziznak, teniszeznek a hatalmas hajón, az érdekesebb városokban pedig kiszállnak körülnézni.
Ezek a hajók is fontosak, de ennek mintegy százszorosát teszik ki a hajóforgalomban a teherszállító hajók, amelyekben hatalmas rakterekben óriási konténerekben (egy hajón akár több tízezer konténerben) mérhetetlen nagy mennyiségű áru (több százezer tonna) képes helyváltoztatásra.
Ez önmagában egy elég környezetkímélő teherszállítás, a repülők, a vonatok, vagy a kamionok emissziója sokkal súlyosabb lenne, ha ugyanakkora tömeget (évente 10 milliárd tonnát), ugyanakkora távon szeretnénk megmozgatni.
A legkeményebb anyag
A baj csak az, hogy a tengerjáró hajók olyan üzemanyaggal, nehézolajjal mennek, amelyet a szárazföldről már régen kitiltottak. Az olajiparban ez a nehézolaj a minőségi anyagok lepárlása után visszamaradó melléktermék, és tele van kénnel, azt is mondhatnánk, hogy egy kifejezetten veszélyes hulladék. Amit ugyan lehet, hogy az emberektől távol, a tengereken égetnek el, de a kikötők lakóövezetei, vagy akár a hajók személyzete így is veszélyeztetett, ráadásul a kén savas esők formájában az emissziótól távol is képes pusztítani.
Az IMO 2020 Sulphur a kibocsátott kénmennyiséget az eddig még megengedett 3,5 százalékról, 0,5 százalékra csökkenti. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a nagy nemzetközi kikötőket igénybe vevő hajóknak, akár belföldi, akár nemzetközi útra indulnak, be kell szerezni egy olyan tanúsítványt, amely szerint működésük során csak ennél kevésbé szennyező anyaggal üzemelhetnek. Ezt nemzeti hatóságok ellenőrzik, részben a hajó lajstromozásának helye szerinti, részben a kikötő szerinti államoknak joguk és kötelezettségeik vannak a betartás érvényesítésére.
Félmillió ember
Hogy ez az egyezség mit jelent az emberiségnek, azt nehéz megbecsülni, de ha megfelelőnek fogadjuk el az IMO 2020 Sulphur finn előkészítő anyagát, a szakemberek azt írják, hogy 2020 és 2025 között több mint félmillió emberi élet menthető meg, akik nem kapnak a súlyos betegségeket okozó kén-oxidos fertőzésekből. Ezek zömében légúti, illetve kiemelten tüdőbetegségeket okoznak.
Eddig kén-oxidokat emlegettünk összefoglaló néven, mert a hajók üzemanyag-égetésénél többféle gáz is felszabadul, de a legismertebb közülük a kén-dioxid. Ez egy színtelen, de legalább szúrós szagú (figyelmeztetést adó), mérgező gáz, amely a vörösvérsejteket roncsolja, a hajók mellett az erőművek, illetve a vulkánok termelik nagyobb mennyiségben.
Lesz folytatás
A nehézolaj is használható marad, de különböző keverésekkel, hígítással, adalékanyagokkal el kell érni az alacsonyabb emissziós szintet, ahogyan olyan technológiák is vannak, amelyek valamifajta kipufogógáz-tisztító rendszerekkel és szűrőberendezésekkel gyakorlatilag megfogják a nagy hajók emisszióját.
Az IMO 2020 Sulphur fontos lépés, de még nem a végállomás. Az IMO bizonyos nagyon sűrűn lakott tengeri kikötőknél (Balti-tenger, Karib-tenger, amerikai és kanadai partszakaszok) már ma is 0,1 százalékban limitálja az üzemanyag-kibocsátás megengedett kéntartalmát, a következő években újabb szigorítás várható.
És mit tehetnek a hajók? Elsősorban költeni kénytelenek, de technikai megoldás bőven van a feltételek teljesítésére.