A Magyar Állam az államadósság-finanszírozásban immár „zöld” állampapírokat is használ. Ennek a lényege, hogy a befektetőktől felvett pénz célhoz kötött és ezek a célok döntően a közlekedés tisztításáról és az áramtermelés zöldítéséről szólnak. A keretrendszer és az egyedi projektek is fontosak, mert a tennivalók tényleg itt vannak a nyakunkon.
Pár hete lehetett olvasni a gazdasági cikkekben és a hivatalos közleményekben is, hogy Magyarország úttörő módon immár zöld devizakötvényt is kibocsátott.
Azért zöld, mert a befolyó pénz felhasználási céljai környezetvédelmi, üvegházhatású gázkibocsátás csökkentési szempontból pozitívak és persze azért „deviza”, mert euróban történt a kibocsátás. A befektetők szerették is a terméket, 1,5 milliárd eurónyi papírt adott el Magyarország, de lett volna vevő akár 7,5 milliárd euróra is.
Érintettek vagyunk
Amikor egy állam (vagy akár egy cég) a befektetőkhöz fordul pénzért, mindig nagyon fontosak a dokumentumok, így a bemutatott kibocsátási tájékoztató (prospektus) vagy a road show-on előadott prezentációk. Ezeket ebben az esetben már csak azért is érdemes átböngészni, mert az állam tényleg minden fontos információt összeszed ilyenkor és nagyon sok tanulságos adatra bukkanhatunk ezekben a nyilvános tájékoztatásokban.
Például arra, hogy miközben 1901 és napjaink között a világ átlagosan 0,9 fokkal melegedett, Magyarország átlaghőmérséklete ennél nagyobb mértékben, 1,3 fokkal lett magasabb. Az adatokból az is kitűnik, hogy elsősorban a tavasz és az ősz lett melegebb, erre mondja azt a köznyelv, hogy mintha eltűntek volna az átmeneti évszakok.
Az is érdekes, hogy 1901-hez képest napjainkban 14-gyel kevesebb egy évben az esős napok száma és bár összességében csak 4 százalékkal apadt ezen időszak alatt a csapadékmennyiség, az megint épp tavasszal és ősszel hiányzik, és ugye nem véletlenül mondja a népi bölcsesség, hogy a májusi eső aranyat ér. Nem kell rögtön egy 120 éves trendet a mindennapjainkra lefordítani, de azért az idei gyümölcstermést nézve, tényleg a bőrünkön érezzük a hazai változást.
Vagyis itt van a klímaváltozás
Természetesen nagyon nem érdemes kinyitni azt a már szinte ideológiai vitát, hogy
- mennyire fontos és mennyire mi okozzuk a globális felmelegedést,
- végzetes trendben vagyunk vagy csak a természet évmilliók alatt is megfigyelhető ciklusainak egyikében, de a fentiek azért beszédes adatok.
A zöld kötvény program mindenesetre komolyan veszi a tapasztalatokat és éppen ezért céloz meg megújuló áramelőállítást, energiahatékonysági projekteket, tiszta közlekedést, mezőgazdasági programokat (ne zsigereljük ki a termőföldet), valamint hulladék- és vízgazdálkodási feladatokat.
Azt nem állíthatjuk, hogy egy hazai energiacégnek mindegyikhez van köze, de az első három felsorolt programpontban mi is ott vagyunk és természetesen számunkra is nagyon fontosak a kitűzött célok.
Ráadásul, amikor az állam belemegy a részletes, egyedi feladatokba, kiderül, hogy éppen az első pont, vagyis a közlekedés a terv „motorja”, a fosszilis üzemanyagok lecserélése elektromos hajtásra.
Keretrendszer
Ha a zöld kötvény mögött álló keretrendszert részletezzük, akkor rengeteg programot, alapot, célkitűzést fel lehetne sorolni, de a lényeg néhány olyan célkitűzés, amely a zöld kötvény kibocsátás kulcseleme.
- az 1990-es szinthez képest 2030-ra csökkentsük 40 százalékkal az üvegházhatású gázok kibocsátását,
- 2030-ra a jelenlegi 60 százalékról emelkedjen 90 százalékra a magyar áramtermelésben a karbonmentes áramelőállítás aránya,
- ezzel párhuzamosan a megújuló energiatermelés a jelenlegi 10 százalékról, 2030-ig ugorjon fel 20 százalékra, majd 2040-re 37 százalékra,
- a hatékonysági programoknak hála, évente 0,8 százalékkal csökkenjen Magyarország energiafogyasztása,
- a ma még 93 százalékban fosszilis üzemanyaggal hajtott hazai közlekedésben (egyéni és közösségi) 2030-ig 5 százalékkal csökkenjen a teljes energiafogyasztás és azon belül érdemben szoruljon vissza a fosszilis arány.
Ambiciózus tervek? Igen, de maszatolással nem sokra mennénk.
A részletes projektek
A zöld kötvény azért segítheti a célok megvalósítását, mert a befektetők felé minden évben kötelezettségünk támad, hogy bemutassuk az eredményeket.
Vagyis, Magyarország, mint kibocsátó ennél a hiteltípusnál nem csak akkor sérti a befektetők érdekeit, ha késik a kamatokkal, vagy a törlesztéssel (ez amúgy nagyon nem jellemző Magyarországra), de azzal is, ha nem teljesíti a vállalt zöldítési célokat.
Mint a program bemutatja, Magyarország az elmúlt öt évben is 560 milliárd forintot fordított ilyen projektekre, de a következő időszakban minden évben a GDP 2-2,5 százalékát szánják erre.
Jól mérhető
A célok viszonylag egyszerűen követhetőek, hiszen az energiafogyasztásunk, az üvegházhatású gázkibocsátásunk, az energiahatékonyság ma már jól mérhető mind a közlekedésben, mind összesítve, de a nagy kérdés mindig az, hogy a kihívó célok milyen egyedi beruházásokkal, projektekkel, adóváltoztatásokkal érhetők el.
A főszámok itt is megdöbbentőek, az állam 1566 milliárd forintnyi célkitűzést sorol fel. Ebből 1404 milliárd menne a tiszta közlekedésre (főleg vasút- és közösségi közlekedés, de van benne például elektromos töltőhálózat-bővítés is) és a maradék 162 milliárd forint jutna a megújuló áramtermelésre, energiahatékonysági programokra, illetve víz-, hulladék-, föld projektekre.
Az egyes projektek
Akit érdekel, hogy pontosan mire mennyit szán a kormány, azt is megtalálja, ezek részletes bemutatása ezen írás kereteit meghaladja, de pontosan megismerhető, hogy mit hozna (energia-hatékonyságban) és mit vinne (költségben)
- az elektromos autók vásárlásának támogatása,
- a 7712 kilométer hosszú hazai vasúthálózat modernizációja,
- vagy az olyan egyedi projektek, mint a Mezőzombor-Sátoraljaújhely vasúti szakasz villamosítása,
- a felsőzsolcai napelempark,
- esetleg az ELTE épületeinek energiahatékonysági felújítása.
A tájékoztatók nyilvánosak, mindenképpen ajánlott olvasmány, hiszen megismerhető belőle a kormányzat gondolkodása, céljai és azok finanszírozási igénye is.
