A világ legnagyobb naperőműveinek területe külön-külön is óriási. A legnépesebb és legmelegebb államokban, elsősorban Indiában, Mexikóban és Kínában akkora napelemparkok működnek, mint egy-egy pesti kerület.

Terület, lakosság, népsűrűség, Aki szereti böngészni a nagy világatlaszokat, annak biztosan kialakul valamilyen képe az egyes országok méretéről, lakosságszámáról, gazdasági súlyáról. Akit ez nem annyira köt le, annak most néhány meglepő adat következhet.

Kezdjük először a csalóka geográfiával! Magyarország, Dél-Korea, Izland. Tudta, hogy ezek ugyanakkora országok? A mi kis hazánk, a fejlett ipari nagyhatalom és a kicsinek gondolt északi szigetecske? Magyarország nem sokkal nagyobb 90 ezer négyzetkilométernél, ahol 10 millió embernél nem sokkal kevesebben élnek. Hozzánk képest árnyalatnyival méretesebb Dél-Korea, ahol 50 millióan zsúfolódtak össze. De nem sokkal nagyobb ország Izland sem, ahol azonban csak 300 ezren élnek.

A példából jól látszik, hogy mennyire eltérő lehet területi szempontból egyforma országokban is a népsűrűség. Pedig ezek az országok nem is a legszélsőségesebb példák, hiszen a gyéren lakott Mongóliában 1,5 millió négyzetkilométeren 3 millióan élnek csak, míg Bangladesben tizedekkora területen ötvenszer annyian. A népsűrűségek közötti különbség ötszázszoros.

Ugyancsak meglepő földrajzi tény, hogy a világ ma élő 7,5 milliárd embere elférne Pest megyében. Nem kényelmesen, de egy légifotó erejéig mindenképpen. Ha a jelenleg élő emberek mindegyike kapna egy négyzetmétert, akkor a 8.000 négyzetkilométeres Pest megyében még szabad terület is maradna.

A csökkenő gyártási költségek és a szimpatikus karbonsemlegesség miatt a napenergia a megújuló energiaforrások egyik leggyorsabban növekvő ágazata. A globális napenergia-kapacitás az elmúlt öt évben majdnem megnégyszereződött.

Az ilyen energiatermelés számára egy alig lakott terület nagyon vonzó lehet, hiszen ahová senki nem akar költözni, ott olcsó a föld, és lehet, hogy éppen azért nem megy oda senki, mert túl sokat süt a nap, és élhetetlenül meleg van. Adódik az ötlet, hogy ide kell napelemparkokat telepíteni. Igen ám, de ha az említett meleg miatt nincsen a közelben lakott település, akkor mégis kinek termeljünk energiát?

Mégis vannak olyan élőhelyek, ahol rettentő sok ember él kis helyen, és mellettük van egy napelemparknak alkalmas meleg, de olcsó földterület. A világ legnagyobb napenergia-erőművei ilyen helyeken épülnek: Indiában, Kínában és Mexikóban, és most épül egy gigantikus marokkói park is. Ez az ágazat olyan gyorsan fejlődik, hogy általában nem sokáig tudja valaki megtartani „a legnagyobb napelempark” büszke címét, jó eséllyel a most bemutatott rekorderek hamarosan kicsúsznak a toplistáról.

Az indiai Kamuthi Solar Power Station 10 négyzetkilométeres területen fekszik és 2,5 millió napelemből áll, ezzel mintegy 750 ezer embert lát el energiával. A 10 négyzetkilométer 10 millió négyzetméter, igen, Magyarország teljes lakossága rá tudna állni erre a sok egymás mellett lefektetett nappanelre.

A kínai Longyangxia Dam Solar Park ugyan kevesebb embert lát el, de valójában több energiát termel (Kínában már nagyobb az energiafogyasztás, mint Indiában). A tibeti fennsíkon található park az állami Power Investment Corporation területe és megépítése ugyanúgy egymilliárd dollárba került, mint a szintén kínai Tengger sivatagban épített kínai óriáspark, vagy az indiai Kurnool Ultra Mega Solar Park, amely 24 négyzetkilométeres paneltenger, 4 millió kis panellel. Ha süt a nap, ez a park a környék teljes áramigényét kielégíti.

Indiában és Kínában még több, majdnem ekkora park felépült, de hasonló méretű erőmű a mexikói Enel Villanueva, vagy az Egyesült Arab Emírségekben a Mohammed bin Rashid Al Maktoum (a névadó amúgy az ország miniszterelnöke) nappark. Utóbbi igazán dicséretes, hiszen az országban bőven van fosszilis tüzelőanyag, de a kis ország mégis előrelátó volt, amikor megépítette a világ egyik legnagyobb parkját, amely az elérhető adatok alapján évente 6,5 millió tonna szén-dioxid kibocsátását váltja ki. Az innovatív ország a vízellátását is igyekszik a bőséges energiaforrással megoldani, egy nagy energiaigényű tengeri víz sótalantó üzemet is telepített a naperőmű mellé.

Az eddig felsoroltak már működő parkok, de már készül az új világrekorder, az indiai Bhadla Industrial Solar Park. Természetesen ennek a műfajnak, vagyis a fejlett technológiával a fejlődő világba telepíthető naperőműveknek is megvannak a maga specialistái, így például a norvég Scatec Solar, amely Brazíliában, Egyiptomban, Hondurasban, Jordániában, Malajziában, Mozambikban, Ruandában, Dél-Afrikában és Ukrajnában is épített már hatalmas napelemparkokat, és most éppen Vietnámba tart.

Ne higgyünk hát azoknak, akik a napelemek terjedése ellen azzal érvelnek, hogy nincs annyi hely a földön, hogy minden áramigényt kielégítsünk. Ez csak annyira megalapozott félelem, mint, hogy a szélerőművek túlzott terjedése befolyásolná a Föld forgását.