Nem nehéz belátni, hogy az olaj ára döntően befolyásolja a közlekedés, a szállítmányozás és a vegyipar árviszonyait. Az olaj azonban ennél sokkal mélyebben határozza meg a világ gazdasági szerkezetét.

Az olaj kiemelkedően fontos nyersanyag. Fekete aranynak is hívjuk, mert drága, illetve, akinek van, az jellemzően nagyon gazdag lesz. Akinek nincs, az pedig eléggé kiszolgáltatott.

Ma már nem szokás mindig úgy beszélni róla, mint a legfontosabb nyersanyagról, mert a víz, vagyis a kék arany már inkább tűnik pótolhatatlannak, szűk keresztmetszetnek.

A víz is „kicsit” olaj

Ám, hogy rögtön egy kapcsolódó példával kezdjem az olajár hatásairól szóló írást, az ásványvíz ára is az olajtól függ.

Gondoljunk csak bele, miből áll a vízüzlet? Fel kell hozni egy jó lelőhelyről a vizet, le kell palackozni és el kell vinni a fogyasztókhoz. Ebben az üzletben a víz valójában ingyen van, de ha nincs is teljesen ingyen, a költsége nagyon alacsony. Jó viszonyítás lehet a csapvíz és a legolcsóbb palackozott víz közötti százszoros árkülönbség.

Vagyis az ásványvíziparban a dolgozók bére mellett nem a víz a legfontosabb költség, hanem a PET-palack, a kupak és a víz eljuttatása a fogyasztókhoz.

Aligha kell folytatni az okfejtést, mindenki érti: a vegyipari, műanyagipari árak mind olajfüggőek, de konkrétan a világ legfontosabb csomagolóanyaga, a PET, vagyis a polietilén-tereftalát is olajszármazék.

Emellett még a szállítmányozás díja meghatározó, de az is benzinárfüggő. Vagyis a globális ásványvízigény, az évi több tízmilliárd értékesített palacknyi víz ára az olaj árától függ.

De még az arany is

A következő összefüggés talán már kevésbé érthető elsőre. A világ legfontosabb menekülő értékmegőrzője az arany. Ha szó szerint vesszük, a kis helyen, akár egy zakózsebben is elférő arany (egy egykilós tömb akkora, mint egy nagyobbacska névjegytartó) valóban „menekülés” közben is értékőrző, de a menekülő instrumentum kifejezés inkább arra utal, hogy amikor más befektetések nem hoznak jól, akkor jöhet az arany, érdemes az aranyba menekülni.

Nos, az olaj és az arany hosszú-hosszú idősorok alapján együtt mozognak. A szakemberek szerint alapvetően a dollárról szól ez az összefüggés. Az olaj és az arany világpiaci jegyzései ugyanis mind dollárban vannak meghatározva. Ám a világ legtöbb országában nem dollárban kalkulálnak az emberek, a cégek, a közületek.

Ha tehát egyéb elemek változatlanul hagyása mellett a dollár drágul, akkor egy indiai cégvezetőnek drágább lesz a lánya esküvőjére szánt arany, de drágább lesz a céges teherautókba szánt üzemanyag is, akár mindkettőből csökkentheti a keresletét. A magas dollárjegyzés miatt visszaesik az olaj és az arany kereslete is, márpedig a kereslethiányos termékek ára esni szokott.

8 – 25 szabály

Az egy évszázada megfigyelt összefüggés szerint az olaj és az arany együtt mozog, persze jó nagy kilengésekkel, de van egy állandó megfigyelés. Az arany unciánkénti dollárára és az olaj hordónkénti ára közötti arányszám szinte mindig benne marad a 20 és a 10 közötti intervallumban, de soha nem lép ki a tágabb 25 és 8 közötti intervallumból. Hogy kell ezt elképzelni? Drágulni fog az olaj?

E sorok írása idején éppen 1300 dollár volt az arany unciája és 65 dollár egy hordó Brent-típusú olaj ára, ezek hányadosa éppen 20, vagyis az a pont, ahonnan már vissza szokott pattanni a mutató. Ha ezúttal is igaz lesz az összefüggés, akkor a közeljövőben vagy az aranynak kell olcsóbbá válnia, vagy az olajnak drágulnia, de visszacsúszhat a megszokott sávba az aránypár.

Tényleg mindenre hat

Ha elindulunk ezen a gondolati síkon, rá fogunk jönni, hogy egy rakás olajipari ágazatra lelhetünk. Minden, ahol a csomagolás, a szállítmányozás, vagy a légi közlekedés meghatározó költségelem, vagyis az üdítőitalok, a turizmus erősen olajárfüggő iparágak.

Ha minden drágul az olajár emelkedésével, akkor nem is kérdés, a globális infláció is jól jelzi az olaj árát. Hiszen nem csak a benzin lesz drágább, de az a sok termék és szolgáltatás is, amelyik szállításigényes.

És persze a geopolitika

És akkor még nem is beszéltünk azokról a már-már inkább politikai jellegű hatásokról, hogy egy teljesen az olajra, vagy más szénhidrogénre berendezett állam miként képes az árváltozás függvényében gazdálkodni.

1. Hogy képes Szaúd-Arábia támogatni a hozzá lojális arab országokat?
2. Meddig tudja Venezuela működtetni az Egyesült Államokkal szemben a nagyon „legatyásodott” államát?
3. Miképpen tudja, vagy nem tudja támogatni olcsó nyersanyaggal Oroszország a vele baráti egykori szovjet tagállamokat?

És az innováció?

Ha pedig belemegyünk az energiapiaci következményekbe, akkor a hatások már tényleg beláthatatlanok.

Ha 100 dollár az olaj ára, akkor sokkal nagyobb ösztönzés van az alternatív energiahordozók, a tiszta energia, az újfajta járműhajtás kifejlesztésére, mint ha 50 dollár az olaj ára.

Ott lent már nincs akkora ösztönző. Ha ezt a furcsa összefüggést vesszük, akkor akár azt is mondhatnánk, hogy a magas olajár segíti a bolygó megtisztulását, az alternatív energiahordozók kifejlesztését. Ez igaz, de a nagy kilengés, a szélsőség sohasem jó. Kissé profánul, ha alacsony az olajár, akkor a felboruló költségvetésű olajállamokban lesz zavar és társadalmi elégedetlenség, ha magas az olajár, akkor ott, ahol a lakosság nem tud fűteni, tankolni.

Mint annyi mindenben, talán itt is lehet egyensúly az arany középszer.