Nemrégiben olvashattunk róla, hogy a Lockheed Martin olyan szabadalmat jelentett be, ami a fúziós erőmű polgári célú felhasználása felé nyithatja meg az utat. Így a laboratóriumokból a telepíthető konténerekbe költözhet a találmány. Néhányan pedig már az ingyen áram, a kert végében zümmögő, aktatáska méretű energiatermelő egységek eljövetelét vizionálták. A kérdés, hogy mikor történhet ez meg.
Az innovációk elterjedésének életgörbéje sok tényezőn múlik. A találmányokkal szembeni elsődleges elvárás az, hogy megkönnyítse életünket. Pontosabban fogalmazva: a felhasználó céljait jobban szolgálja, mint a termék elődje. Vannak persze találmányok, melyek korábban fel nem ismert igényeket elégítenek ki, ezeknél az elterjedést meg kell előzze az igény kialakítása, a vágy, az irigység felépülése is. További szempontok is vannak még a piacképes tömeggyártástól, a felhasználóbarát kivitelezésen át a törvényi, vagy éppen morális környezethez való igazodásig. A vetkőztető szemüveg például legyen bármennyire is vágyott termék, vélhetőleg gyorsan betiltanák, tömeges elterjedése előtt.
Orvosok esetében rendre visszatérő élmény, hogy halálos beteg páciensek rokonai sajtóhírekre hivatkozva érdeklődnek a lehetséges terápiákról, olyan kutatási eredményekre hivatkozva, melyek egerekben, vagy laboratóriumi tesztek között már igazolást nyertek. Az esetek zömében ki kell ábrándítsák őket: a kísérleti fázistól a patikáig évek, akár évtizedek is eltelhetnek.
A gyógyszeriparban persze elvárt az óvatosság, de mi a helyzet a mérnöki találmányokkal? Ha azt hallom, hogy valahol valakik táskaírógép méretű fúziós erőmű terveit készítik, érdemes-e már olyan idilli tájakon nyaralókat nézegetnem, ahova nem vezették még be az áramot?
Egy nemrégiben készült kutatásban angol tudósok – de a jobbik fajtából – azt elemezték, hogy milyen időtávon futottak be közismert termékeink, mint például a gépkocsi, a képcsöves tévé, a videolejátszó, a fénycső, a LED vagy a napelem. A befutás definíciója persze termékkategóriánként más és más. A kutatási fázist a korai szabadalomtól a termék prototípusát követően az első „bolti” példány megjelenéséig tekintették. Az elterjedtséget pedig bizonyos termékeknél a korábbi alternatíva elterjedtségének eléréséig, más esetekben – például a LED-nél és a napelemnél – a piaci részarány 10%-ának elérését tekintették jelentős mérföldkőnek.
A következtetések nagyon tanulságosak. Azt gondolnánk – és történelem tanulmányainkból is úgy emlékszünk – hogy a személyautó vagy a tévé szinte egyik pillanatról a másikra robbant be a társadalomba. A valóság azonban az, hogy mindkettő esetében 30-40 éves folyamat volt a termék kifejlesztése, és további évtizedek a piaci elterjedés. Gyorsulást láthatunk az idő előrehaladtával: a 20. század második felének nagy vívmányai hamarabb nyertek „polgárjogot”. A K+F ipar maga is fejlődik.
Sajnos azonban jelentősen kilógnak felfele ezek közül az energiaipari vívmányok. 20-30 éves fejlesztés előzte meg a nap- és szélenergia kihasználását, és további évtizedek a terjedést. Ugyanakkor a LED vagy a fénycső nagyon hamar „átment”. A kutatási anyag külön kitér arra is, hogy egyes alapanyagok kitermelési és tőzsdei árai miként befolyásolták például az akkumulátor technológiai fejlődését, mennyiben volt oka vagy következménye ez a terjedésnek. A nap- és szélenergia fejlődése esetében pedig a szabályozói oldal, az állami ösztönzőprogramok szerepéről is érdemes említést tenni: évtizedekkel gyorsítja fel egy-egy állami támogatási, vagy edukációs program egyes energiatermelési eljárások elterjedését.
Mit jósolhatunk tehát a bőröndös reaktornak? A gyors elterjedése mellett szól, hogy óriási igény lenne rá, nagy könnyebbség lenne. Mivel fogyasztási termék, ezért a kezdeti horrorisztikus árak pár év alatt zuhannának vállalható szintre. Ami a lelkesedésünket le kell, hogy törje, az viszont az a tény, hogy hatalmas felelősség társul ennek a kémiai és fizikai folyamatnak a hétköznapi emberek közé engedéséhez. Nagyon komoly lépés van még hátra, míg ezt a technológiát megszelídítik a mérnökök. És még ha képesek is lesznek erre, el is kell tudni ezt fogadtatni az ügyféllel, hogy nem egy sugárzó atomerőművet kap a háztartásába, hanem biztonságos készüléket. Hogy ez 5 év vagy 50? Sok apró részinnováción múlik. Mindenesetre tartsuk rajta a szemünket!