Energia 4.0

A jövő energiája

A mesterséges intelligencia óriási segítség a dekarbonizációban

2019. július 22. 12:05 - energia4.0

Milliárdnyi adat keletkezik a bolygónkon minden másodpercben. Elsőre talán ijesztő ez a beláthatatlan mennyiség, feldolgozása is eléggé reménytelennek tűnik. Pedig, ha jól hasznosítjuk, az adatok sokat segíthetnek az előremutató megújuló energetikai megoldásokban, vagy az energia hatékony felhasználásában. És, ha így nézzük az adatokat, akkor már nem ijesztő tengerről van szó, hanem voltaképpen a karbonsemlegesség és a bolygó megmentésének fontos eszközeiről.

Juan Bernabé-Moreno adattudós kollégám, az E.ON mesterséges intelligencia (AI) szakértője fáradhatatlanul kutat, járja a világot, és a legtrendibb mesterséges intelligencia fórumokon ad elő. Nemrégiben Londonban „lépett fel”, de a világhálón egy budapesti előadása is elérhető.

https://www.youtube.com/watch?v=pGIjg2AN6aQ 

Rengeteg az adat 

A szakember szent meggyőződése, hogy az adatok, azok értelmes feldolgozásai sokat segíthetnek rajtunk, embereken. Ha ugyanis jól sáfárkodunk a meglevő információkkal, akkor az adat racionalizál, energiatermelést optimalizál, dekarbonizál, vagyis végső soron megmenti a világot.

Azt aligha kell részletesen bizonygatni, hogy elképesztő sok adat termelődik a világon. Elég, ha a világháló összesített adatait nézzük. Percenként 3,5 millió netes keresés, 150 millió email, félmillió Twitter-üzenet, négymillió videómegtekintés történik.

Ha a legismertebb emberi kommunikációs és szórakoztatási tevékenységekből kilépünk, az is látható, hogy az internet of things (vagyis a dolgok, az eszközök internete) is hasonló számokat mutat már fel, több tízmillió internetre kötött gép és közöttük több százmillió kapcsolatfelvétel, adatcsere történik percenként. 

247a3286.jpgForrás: E.ON

De mire jó ez a mérhetetlenül sok adat?

Természetesen a sok adat, a belőlük nyerhető üzleti előny a világon minden üzleti vállalkozás számára izgalmas lehet. A McKinsey vezető globális tanácsadó cég szerint minden percben legalább 50 mesterséges intelligencia fejlesztés indul, és az sem lehet kérdéses, hogy a netes, az automatikus üzletkötések, árucsere mértéke is dollár százmilliárdokban mérhető naponta (a magyar GDP 140 milliárd dollár körül van).

Megérkezett az energetikába is

Ez az óriási trend az energiaszektort is elérte, például a megújuló energia projektek, a felhasználás-csökkentés, vagyis a karbonsemleges energetika is sokat profitálhat az AI-ból.

Ahogy Juan Bernabé-Moreno mondja, az AI segítségével olyan kérdésekre kapunk választ, amelyeket adatok nélkül fel sem tettünk volna, illetve a mesterséges intelligencia még egy marék homokszemet is megtanít gondolkodni.

A felhasználási területek száma szinte végtelen, de fókuszáljunk pár nagyon is jól megfogható kérdésre! Elsőként arra, hogy miként érdemes egy szélerőművet, vagy egy naperőművet telepíteni. Ezek nem idejétmúlt kérdések, hiszen a globális energiafelhasználás még mindig növekszik. 

Sok hely és nem messze

Egy pillanatra szakadjunk el az energetikától! Aki a fővárosba költözik dolgozni és ingatlant keres, általában választ. Vagy a belvárosban vesz vagy bérel egy kis lakást, ahonnan minden közel van, vagy ha fontosabb neki a nyugalom és a természet, akkor az agglomerációban kertes házat vásárol, illetve bérel.

Ez a választási kényszer (méret és lokáció) a megújuló programokban is felmerül. Olyan helyen érdemes szél- vagy naperőművet építeni, ahol nem drága a terület, ahol jók az adottságok (fúj a szél, süt a nap), de egyben olyan helyen, ahol nincsenek messze a fogyasztók.

Adattal könnyebb

Hagyatkozhatunk megérzésre, de ebben az egész kérdésben mindenről van adat. Mennyi az ingatlanok ára, mekkora az energia szállítási költsége, mennyit fúj adott helyen a szél, mennyit süt a nap.

Lehet, hogy ma még nem tudjuk befolyásolni az időjárást, a napot, a szelet, az esőt, de információt már nagyon pontosan tudunk gyűjteni róluk, így sokkal jobb eredményekre jutunk a telepítésnél, a szükséges eszközök beszerzésénél, ha az adatokra építünk. 

Nem szexi

Az energiaprojektek általában a társadalom körében nem szexik. Aki iparági emberrel beszélget, gyakran hallja a panaszt, hogy „azt bezzeg mindenki elvárja, hogy a nap 24 órájában tudja tölteni a telefonját, vagy nézhesse a tévét”, de arról nem akarunk tudomást venni, hogy ennek milyen folyamatok az elősegítői, egyáltalán mi az a kilowattóra (kWh). Mindenkinek fontos a mobilitás, mindenki, mindenhová el szeretne jutni autóval, repülővel, de azt szívesen elfelejtenénk, hogy honnan van ehhez energia. Részben mert az szennyező, nem fenntartható, elfogy. 

Védelem a bolygónak 

Az adatokkal is megtámogatott megújuló energia projektek éppen ezen az diszharmónián segíthetnek.

Lehet úgy energiánk, hogy a lehető legkisebb szennyezést okozzuk vele, csak ehhez számolnia kell a rendszereknek. Az adatok segítségével nemcsak az optimalizálható, hogy hol legyen a szélerőmű, de az is, hogy merre forduljanak, hogy ne zavarják, hanem inkább erősítsék egymást a szélturbinák. 

adobestock_166966052.jpeg

A felhasználó oldal 

Az energiát nemcsak karbonsemleges módon érdemes megtermelni – mondja Juan Bernabé-Moreno professzor, de ugyanaz a tudatosság és racionalizációs lehetőség jelentkezik a felhasználásban is.

Ahogy kevesen értik, hogy mi az a kWh, úgy talán még kevesebben tudnák megmondani, hogy ők pontosan mennyi energiát fogyasztanak, illetve a havi, heti, napi energiafogyasztásuk hogyan oszlik meg az egyes eszközök között.

Talán úgy tűnik, hogy ez nem is olyan fontos. Pedig pusztán az, ha valamilyen okos eszköz segítségével csak annyit elérünk, hogy látjuk, hogy mit fogyaszt a mosás, a lámpa, a jégszekrény, vagy a tévé, a tapasztalatok szerint azonnal spórolásra, energiatakarékosabb megoldásokra ösztönzi a fogyasztókat.

A mobilitáson is sokat foghatunk

Még ennél is többet jelent a nagy energiazabáló és környezetszennyező közlekedés megtervezése. Nap, mint nap bolyongunk ide-oda, de pusztán azzal, hogy tudatosan alakítjuk ki a napi mozgásainkat, vagy ha egy kisközösségen belül optimalizáljuk a mozgásunkat (egy munkahelyre nem négyen járnak be egy-egy autóval, hanem beosztva, mindig egy autóval négyen), az rengeteget számít.

Mindez bizonyos szempontból ma még csak a fejlett országok, adatfeldolgozásban élenjárók úri huncutságának tűnik, de nem az. Lehet, hogy a lakosság életét megkönnyítő retail-megoldások itt terjednek el, de az ipari fogyasztók, vagy az energiatermelők az afrikai sivatagban ugyanúgy megszerezhetik az adatokat, mint a Ruhr-vidék sűrűn lakott és nagy energiafelhasználású ipari városaiban. Tényleg számít, hát folyamodjunk azokhoz a megoldásokhoz, amelyekre az adatok feldolgozása révén juthatunk.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ajovoenergiaja.blog.hu/api/trackback/id/tr5014974816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szalay Miklós 2019.07.22. 13:20:02

Egy tömör, de alapos összefoglaló a globális problémákról, a felmelegedésről:

egyvilag.hu/temakep/078.shtml

nemecsekerno_007 2019.07.22. 14:59:50

Érdekes lenne kiszámolni, hogy mondjuk 1 Tb adat mennyi CO2 kibocsátással jár. Meg a feldolgozása.
Egy csomó dolgor "jegyre" kéne adni: üzemanyag, áram, műanyag... Aki többet használ az megveszi attól aki kevesebbet, esetleg napelemet rak a tetőre.
Valahogy egyéni szintre kéne vinni a környezetszennyezést és be kéne árazni...