Energia 4.0

A jövő energiája

Mikor vehetünk a teleshopban házi erőművet?

2018. július 02. 10:15 - energia4.0

light-bulb-1246043_1920.jpg

Nemrégiben olvashattunk róla, hogy a Lockheed Martin olyan szabadalmat jelentett be, ami a fúziós erőmű polgári célú felhasználása felé nyithatja meg az utat. Így a laboratóriumokból a telepíthető konténerekbe költözhet a találmány. Néhányan pedig már az ingyen áram, a kert végében zümmögő, aktatáska méretű energiatermelő egységek eljövetelét vizionálták. A kérdés, hogy mikor történhet ez meg.

Az innovációk elterjedésének életgörbéje sok tényezőn múlik. A találmányokkal szembeni elsődleges elvárás az, hogy megkönnyítse életünket. Pontosabban fogalmazva: a felhasználó céljait jobban szolgálja, mint a termék elődje. Vannak persze találmányok, melyek korábban fel nem ismert igényeket elégítenek ki, ezeknél az elterjedést meg kell előzze az igény kialakítása, a vágy, az irigység felépülése is. További szempontok is vannak még a piacképes tömeggyártástól, a felhasználóbarát kivitelezésen át a törvényi, vagy éppen morális környezethez való igazodásig. A vetkőztető szemüveg például legyen bármennyire is vágyott termék, vélhetőleg gyorsan betiltanák, tömeges elterjedése előtt.

Orvosok esetében rendre visszatérő élmény, hogy halálos beteg páciensek rokonai sajtóhírekre hivatkozva érdeklődnek a lehetséges terápiákról, olyan kutatási eredményekre hivatkozva, melyek egerekben, vagy laboratóriumi tesztek között már igazolást nyertek. Az esetek zömében ki kell ábrándítsák őket: a kísérleti fázistól a patikáig évek, akár évtizedek is eltelhetnek.

A gyógyszeriparban persze elvárt az óvatosság, de mi a helyzet a mérnöki találmányokkal? Ha azt hallom, hogy valahol valakik táskaírógép méretű fúziós erőmű terveit készítik, érdemes-e már olyan idilli tájakon nyaralókat nézegetnem, ahova nem vezették még be az áramot?

Egy nemrégiben készült kutatásban angol tudósok – de a jobbik fajtából – azt elemezték, hogy milyen időtávon futottak be közismert termékeink, mint például a gépkocsi, a képcsöves tévé, a videolejátszó, a fénycső, a LED vagy a napelem. A befutás definíciója persze termékkategóriánként más és más. A kutatási fázist a korai szabadalomtól a termék prototípusát követően az első „bolti” példány megjelenéséig tekintették. Az elterjedtséget pedig bizonyos termékeknél a korábbi alternatíva elterjedtségének eléréséig, más esetekben – például a LED-nél és a napelemnél – a piaci részarány 10%-ának elérését tekintették jelentős mérföldkőnek.

A következtetések nagyon tanulságosak. Azt gondolnánk – és történelem tanulmányainkból is úgy emlékszünk – hogy a személyautó vagy a tévé szinte egyik pillanatról a másikra robbant be a társadalomba. A valóság azonban az, hogy mindkettő esetében 30-40 éves folyamat volt a termék kifejlesztése, és további évtizedek a piaci elterjedés. Gyorsulást láthatunk az idő előrehaladtával: a 20. század második felének nagy vívmányai hamarabb nyertek „polgárjogot”. A K+F ipar maga is fejlődik.

Sajnos azonban jelentősen kilógnak felfele ezek közül az energiaipari vívmányok. 20-30 éves fejlesztés előzte meg a nap- és szélenergia kihasználását, és további évtizedek a terjedést. Ugyanakkor a LED vagy a fénycső nagyon hamar „átment”. A kutatási anyag külön kitér arra is, hogy egyes alapanyagok kitermelési és tőzsdei árai miként befolyásolták például az akkumulátor technológiai fejlődését, mennyiben volt oka vagy következménye ez a terjedésnek. A nap- és szélenergia fejlődése esetében pedig a szabályozói oldal, az állami ösztönzőprogramok szerepéről is érdemes említést tenni: évtizedekkel gyorsítja fel egy-egy állami támogatási, vagy edukációs program egyes energiatermelési eljárások elterjedését.

Mit jósolhatunk tehát a bőröndös reaktornak? A gyors elterjedése mellett szól, hogy óriási igény lenne rá, nagy könnyebbség lenne. Mivel fogyasztási termék, ezért a kezdeti horrorisztikus árak pár év alatt zuhannának vállalható szintre. Ami a lelkesedésünket le kell, hogy törje, az viszont az a tény, hogy hatalmas felelősség társul ennek a kémiai és fizikai folyamatnak a hétköznapi emberek közé engedéséhez. Nagyon komoly lépés van még hátra, míg ezt a technológiát megszelídítik a mérnökök. És még ha képesek is lesznek erre, el is kell tudni ezt fogadtatni az ügyféllel, hogy nem egy sugárzó atomerőművet kap a háztartásába, hanem biztonságos készüléket. Hogy ez 5 év vagy 50? Sok apró részinnováción múlik. Mindenesetre tartsuk rajta a szemünket!

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ajovoenergiaja.blog.hu/api/trackback/id/tr3314087653

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

JorEl 2018.07.03. 16:20:21

Azért a miniatürizálás villámgyors megkezdése előtt azért jó lenne, ha valahol prezentálnának végre egy valóban működő fúziós reaktort. Még gyerekkoromban láttam a deltában, hogy hamarosan elkészülnek vele, ez olyan 30 évvel ezelőtt volt....

szepipiktor 2018.07.03. 17:52:19

"ami a fúziós erőmű polgári célú felhasználása felé nyithatja meg az utat."
Eddig olvastam, innentől tudom, hogy az ezredik humán alapú aktivista álomvilág az egész.
Ja... Fúziós erőmű... Aminek működő prototípusa kb. 50 év múlva prognisztizálható...
Ez azonnal elég egy reális jövőképhez és a mai támadásához.
Nem értem, ha van internet, legalább miért nem juttok el legalább a wikiig, mielőtt konkrét írásokat fogalmaztok meg?
"Hátránya, hogy sok csúcstechnológiai elem szükséges a megépítéséhez: hélium hűtőrendszer az abszolút nulla fok közelébe, szupravezető mágnesek, nagy energiájú felfűtő antennák, nagy teljesítményű tetródák, vákuumszivattyúk, divertorok stb.
.
"A folyamat beindítása meglehetősen sok energiát igényel, üzemeltetéséhez pedig tríciumra van szükség, ami ugyan a folyamat során keletkezik, de pillanatnyilag kevés áll rendelkezésre belőle a Földön."
.
"2008 óta a franciaországi Cadarache város mellett, nemzetközi összefogással épül egy ITER-nek nevezett kísérleti erőmű, amely már 500 MW leadására lesz képes és aminek várható költsége 16 milliárd euró körül várható. Az első kereskedelmi célú fúziós reaktor, a hasonló nemzetközi összefogás keretében tervezett, 1500 MW-os DEMO erőmű üzembe állítását 2050-re tervezik."
.
Tehát ebből azt prognosztizálni, hogy a kert végén és a teleshopból, már a blikk szinten is ostobaság!
Meg egyeztetni kellene az energiaklub beteges atomos blogjával is, mert ipari méretben a fúziós reaktornak is van veszélye, a neutronsugárzás nem éppen a hosszú élet orvossága.
.
A statisztika, a PR, a bölcsészszak nem pótolja a reál tudást, tanulmányokat.
A napenergia jóval előbb lesz VALÓS megoldás a kertvégében.
Igaz azt már ma korlátozza a hatalom, ahogy a szélerőműveket is.
A 90-es években az első orbán kormány idején pedig még az EU-engedélyes környzetebarát házi szennyvíztisztitókat is betiltotta egy fővároskörnyéki önkormányzat, mert így kötelezték a lakosságot a négyszeres árú csatornahálózatra kötésre és használatra.
Szerintem ezek érdekesebb témák, hogy miért nem lehet hazánkban semmiféle alternatív megoldást elterjeszteni. Nem pedig a scifi világból tényszerűséget állítani.

szepipiktor 2018.07.03. 17:54:43

Egyébként szívesen olvasnék a szerzőtől arról, hogy az eddigi ipari energiatermelő megoldások közül melyik jutott el az otthoni privát területre? Mert miért pont a legdrágábbról és legbizonytalanabbról állítja, hogy majd az eljut a kertvégébe... Vagy maradjunk Moldova Magyar Atom-jánál?

Korunk egyik legnagyobb gondolkodója · http://magiavali.blog.hu 2018.07.03. 19:45:32

Ha jól emlékszem a Toshiba vagy a Hitachi rendelkezik egy termékkel, mégpedig egy kisméretű atomreaktorral, ami 20-30 évre biztosítaná egy háztömb áramellátását.

lutria 2018.07.03. 20:35:15

Úgy emlékszem hogy már ~20éve is voltak olyan hírek hogy pár éven belül megjelennek a "mosógép méretű" házi erőművek...

Csokis · http://csokis.blog.hu 2018.07.04. 15:44:12

Oké, nem (teljesen) komoly, de nekem olyan ez, mint a rendelkezésre álló olajkészletek. Akármikor járt az ember oskolába, mindig 40-50 évnyi volt még a Föld kitermelhető készlete. Na, így vagyunk a fúziós erőművel is. (Vagy mint az egyszeri okos öregasszony a halállal: "Holnap gyere!")