Energia 4.0

A jövő energiája

Áram mindig legyen

2018. június 18. 12:58 - energia4.0

power-poles-503935_1280.jpg

Régen minden jobb volt! – szokás mondani. Nagyanyáink receptjei, az antik bútorok strapabírása, a nagybácsi első generációs Golfja meg a szomszéd Corollája. Azokban még volt anyag, azok szeretettel készültek, bezzeg ma már a tojás sárgája is sápadt. Jóleső nosztalgiával gondolunk vissza ezekre az időkre, pedig sokszor meglepődnénk, ha megadatna a valódi összehasonlítás lehetősége: az emlékeinkben fejedelmi kényelmet és semmihez sem fogható élvezetet kínáló egykori holmik riasztóan avittnak hatnak a kortársakkal összehasonlítva.

Szerencsére vannak egzakt mérőszámokkal jellemezhető szolgáltatások, melyek minősége abszolút értékben összevethető az évtizedekkel ezelőtti viszonyokkal. Ilyen többek között a villamos energia.

Hajlamosak vagyunk elfelejteni azokat a „régi szép időket”, mikor mindenféle időjárási kataklizma nélkül is elment akár napokra is az áram a Balatonon – már ahova egyáltalán be volt kötve…

Manapság, ha csak pár percre elmegy az áram, máris kitör rajtunk a kétségbeesés, és hónapokra meghatározhatja az áramszolgáltatóról alkotott véleményünket. Ez igazságtalanság, és jól jellemzi a tudásbeli hiányosságainkat az energiaellátásunkat illetően. A konnektorból jövő szolgáltatás valójában egy teljes iparági vertikum terméke: az energia termelőjétől az átviteli rendszeren át az elosztókig jut, a számlázás és az ügyfélszolgálati funkciók pedig a szerződött, vagy egyetemes szolgáltató felelőssége.

Ami a ügyfélnek összefoglaló néven csak áramkimaradás, azt különböző statisztikai jellemzők mentén összesíti a hivatal. Fontos megkülönböztetni, hogy tervezett vagy rendkívüli esemény miatt történt-e. Ha tervezett volt, akkor a tervezett időn beül helyreállt-e a szolgáltatás. Adott időszakon belül a kimaradások gyakorisága, időtartama, és az azáltal érintett ügyfélszámok összessége mind-mind befolyásolják a szolgáltatási minőség megítélését. Hiszen nem mindegy, hogy egy évben egyszer megy el az áram 6 órára (azaz 360 percre), vagy pedig az évnek mind a 365 napján egy-egy percre. Az sem mindegy, hogy egy kimaradás emberi mulasztás, műszaki hiba, vagy pedig kivédhetetlen időjárási esemény következménye. Ez utóbbi torzító hatásait is kiszűrik a hatóságok a nemzetközileg elfogadott ellátásbiztonsági mutatók számításakor. Aki többet szeretne tudni a SAIFI és SAIDI indexekről, ezek alakulásáról itt egy kiváló összefoglaló.

A konkrét számok tekintetében nehéz lenne egy mutatót kiemelni. Összességében elmondható, hogy a magyarországi szolgáltatási mutatók fokozatosan javulnak. Persze a szakma a fejlett országokban világszerte egyre jobb és jobb eredményeket ér el a hálózatok fenntartásában, ugyanakkor Magyarország az országok közötti összehasonlításban is egyre jobb helyezéseket ér el.

road-166543_1280.jpg

Van azonban még egy fontos tényező, ami a magánember összbenyomását jelentősen befolyásolja. Azok a készülékek, amiket ma elektromos árammal működtetünk, sokkal „finnyásabbak” az áram paramétereire. A 230 volt és az egészséges szinuszgörbéjű 50 Hz-es váltóáram folyamatos fenntartása korántsem magától értetődő. Ezekre a kis ingadozásokra az érzékeny digitális elektronika nélkül működő régi háztartási gépek nem voltak érzékenyek. Manapság egy kazán vezérlése is lehet annyira bonyolult, mint egy okostelefon, és ha csak filléres alkatrészt kell is benne cserélni, a szerelési munkadíj már okozhat fejfájást. Saját belső biztosítékkal nem rendelkező készülékeinket mindig érdemes lehet túlfeszültségvédős konnektorral védeni, illetve lakásbiztosításunkban ellenőrizni, hogy ad-e védelmet villámcsapás, vagy más áramellátási anomália esetére.

Míg esetleg idegeinket egy áramkimaradás teszi csak próbára, a hálózati átviteli berendezések, az alállomások és a transzformátorok szabályozói képességét pedig az, ha kiserőművek betáplálását is ki kell szabályozniuk. Mielőtt azt gondolnánk, hogy akkor inkább tiltsuk be a háztartási napelemeket, vagy a szélerőműveket és egyéb zavaró tényezőket a rendszerből, érdemes megjegyezni, hogy a legjobb ellátásbiztonsági mutatókkal éppen Dánia és Németország büszkélkedhetnek, ahol ezek aránya magas. Nincs tehát valódi összefüggés az áramingadozás vagy az áramkimaradás és a megújulók jelenléte között. Megfelelő redundanciával, és jó rendszerrel ennek nincs befolyása az áram paramétereire.

Az előttünk álló évek egyik legfontosabb kihívása az lesz, hogy olyan, új elveken működő energiarendszer szülessen, mely az átalakuló energiatermelési eljárásoknak, az általunk is kétségekkel szemlélt időjárási jelenségeknek, és a 100%-ot origónak tekintő fogyasztói elvárásoknak egyaránt megfelelni képes, ráadásul mindezt költséghatékonyan, rugalmasan, fenntarthatóan.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ajovoenergiaja.blog.hu/api/trackback/id/tr1114044962

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.06.18. 18:48:14

"Saját belső biztosítékkal nem rendelkező készülékeinket mindig érdemes lehet túlfeszültségvédős konnektorral védeni"

A biztosíték (magyarul: kismegszakító) a túláram ellen véd. A túlfeszültség elleni védelem egy teljesen más dolog, nem kellene keverni a kettőt. A túlfeszültség úgy is tönkretehet készülékeket, hogy a kismegszakító nem is old le, mert nem jön létre túláram.

A túlfeszültségvédelemmel ellátott dugaljak vagy elosztók jó megoldás lehetnek, de hatékonyabb a rendszerszintű védelem: a betáp oldalon alkalmazott többlépcsős túlfeszültség-védelem (surge protector). Ezek különböző feszültségeken megszólaló varisztorokat tartalmaznak, amelyek képesel levezetni az adott feszültségű és a specifikációban meghatározott max. energiájú impulzusokat.

Mindehhz persze nem árt egy jól kiépített villámvédelem sem.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.06.18. 18:57:17

Kiegészítés: A készülékekben elhelyezett biztosíték sem a túlfeszültség elleni védelmet szolgálja.

KissGecihuszár 2018.06.18. 19:33:33

@Kovacs Nocraft Jozsefne: önmagában a túlfeszvédett,azaz "D" lépcsős túlfeszvédelmet nyújtó "konnektor" lópöcsöt nem ér, ugyanis az mindössze az 1.5kV-ot meg nem haladó feszlöketek ellen véd, persze csak abban az esetben, ha az épület PE hálózata tökéletes, tehát van hová levezetnie a fölös túlfeszt.
Valamirevaló túlfeszvédelem csak olyan lakóépületben képzelhető el, ahol van "B"- s, (szikraközös) tehát még a mérő(k) előtti, "C"-s, tehát a mért főelosztóba beérkező mért főkábel végződésénél elhelyezett és a PE hálózatba szabályosan bekötött (varisztoros) és ezután a "kényes" berendezések csatlakoztatására szolgáló ÖSSZES dugaljban "D" lépcsős rendszer! Ja és természetesen mind a "B"-s, mind pedig a "C"-s túlfeszvédelmi unit kell rendelkezzen ún. előtétbiztosítóval, azaz párhuzamosan legyen hozzákötve megfelelő lomhaságú (3 fázisú) biztosíték, mely az eszköz "megszólalásakor" lekezeli a keletkető kA löketeket, hiszen ugye nemcsak kV túlfeszöltségek vannak, hanem -főként villámcsapás esetén- komoly kA-ek is jöhetnek ám az 1.-es vágányon!
Ami a megújulókat illeti; sajnos ahogy elnézem, még igen messze vagyunk attól ,hogy pl. 1-1 20/0.4kV-os trafóhoz tartózó utca /utcák házainak mindegyikében legyen annyi kW összteljesítményű fotovolti elem, hogy mondjuk a hétköznapi napközben üresen álló épületekben nem keletkező fogyaztás miatt a 0.4kV-os rendszerre visszatermelő napelemek össz kapacitása berosáltassa akár a 0.4kV-os, akár a középfesz hálózatot. Én ezért is örülnék annak, ha inkább a 2-3 falu áramellátását gond nélkül megoldani képes ún. 2. generációs biogáz erőművek terjednének el, ugyanis ezen, egyenként 2-3 MW-os erőművek a 20kV-os középfesz hálózatra táplálva képesek az év 365 napján 0-24 órában nagyjából egyenletes árammennyiséggel ellátni a tőlük max 5-15 Km-re található kistelepüléseket.