Energia 4.0

A jövő energiája

Miből mennyi kell?

2018. május 11. 11:02 - energia4.0

Szakmánk egyik hazai fontos viszonyítási pontja a MAVIR rendszeres előrejelzése. A magyarországi rendszerirányító ebben bemutatja a hazai áramfogyasztás alakulását, és ad egy előretekintő becslést is. Az évente frissülő elemzés arról is számot ad, hogy milyen kapacitások, azaz milyen áramtermelő egységek fedezhetik a becsült igényt.

Mit érdemes tudni a magyar viszonyokról? Anélkül, hogy felesleges részletekbe bocsátkoznék, három fontos – természetesen jelentősen leegyszerűsítő – megállapítást érdemes tenni:

  1. Évről évre picit többet fogyasztunk villamosáramból, leginkább a gazdasági növekedéssel korrelálva. Ha visszaesik a gazdasági teljesítmény, követi az energiafogyasztás, és azon belül a villamosenergia fogyasztása is.
  2. Mostanában rekordot dönt akár a téli, akár a nyári csúcsigény, tehát nincs okunk feltételezni, hogy ez ne következhetne be újból meg újból, az energiahatékonyság növekedésének dacára.
  3. Az erőműveink többségének élettartama rohamos ütemben közeledik a vége felé és megfelelő ütemezéssel még Paks2-höz hasonló léptékű bővítés sem tűnik felesleges kapacitásnak.

Ezúttal néhány hónapos késéssel került publikálásra a MAVIR 2017-es jelentése. Mit mondjak, nem lennék a helyükben. Energiapiaci elemző legyen a talpán, aki megmondja, hogy miként alakul a jövőbeni  fogyasztás. Egy ilyen szakanyagban a tizedszázalékoknak is jelentősége van. A korábbi években is több változatból indultak ki, alacsony (évi +0,7%), közepes (+1%), és magas (akár évi +1,4%) bővülést feltételezve. Ugyanakkor rendre hozzáteszik, hogy a növekedés üteme idővel majd tompul.

Blogomban a későbbiekben nem kizárt, hogy alaposabban is elemzem majd a MAVIR fogyasztási és erőmű-kapacitási előrejelzéseit. A legfrissebb tanulmányukból azonban érdemes kiemelni egy idézetet, és a hozzá tartozó ábrát.

A fogyasztói előrejelzés 20. oldalán olvasható idézet így hangzik:

„Be kell ismerni, hogy az elmúlt évtizedekben az előrejelzések mindig nagyobb értéket prognosztizáltak a későbbi tényadatokhoz képest. Ezért lehet kisebb valószínűséget adni a nagyobb igénynövekedési ütemnek, és többet az Európában kialakult irányzatoknak (takarékosság, hatékonyságjavulás stb.)”

fogyasztas_elorejelzesi_hiba_mavir_abra_kommentrajzzal.jpg

csucsterheles_elorejelzesi_hiba_mavir_abra_kommenttel.jpg

Becsülettel bevallják tehát az elemzés készítői, hogy a 2008-as válság tökéletesen felborította a fogyasztási prognózist, ugyanakkor a válság által kevésbé érintett csúcsterhelési előrejelzést pedig már a válság előttől is rendre felülbecsülték, mi több, a tényadatok sem befolyásolták a 2010 és 2016 közötti elemzések készítőit, hogy ne a szokásos égbetörő nyilakkal jellemezzék a jövőt.

2017 furcsa év volt, és 2018-ban sem lesz ez másképp. Az energiaszektor máshogy forradalmi, mint mondjuk a szórakoztatóelektronikai ipar. Nálunk elég, ha bizonytalanság lép fel egy-két tényező esetén, és máris diszkomfortérzet uralja el a szakmát. Az erőművek tekintetében különösen igaz ez, hiszen alapmondás, hogy „A vas megérzi. A vas mindent megérez”.

Hadd mondjak néhány példát a prognózist potenciálisan befolyásoló tényezőkre. Az elektromos autók terjedési ütemével kapcsolatban nagyon tág jóslatok vannak már a közeli jövőt tekintve is. Hogy évi 500 vagy 5000 ilyen autó talál itthon gazdára, az persze az autókereskedőknek fontos, meg a gyorstöltő-forgalmazóknak, de az energiaszektornak még annyira nem izgalmas. Ellenben hogy mikor lendül át az elterjedés tízezres nagyságrendbe, és hogy ezeket a járműveket többségében éjjel töltik-e, és lassan, vagy pedig nappal is, és sűrűn és gyorsan, az már onnantól a hosszútávú kapacitástervezést áramhálózati és rendszerirányítási szinten is befolyásolja.

Alapvetően persze a napi fogyasztási csúcsokat télen a fűtés és világítás, nyáron a légkondicionálás extra igénye adjaAki otthon cserélt már le százas izzót 12wattos fénycsőre, vagy akár 3wattos ledre, az saját villanyszámláján láthatja, hogy micsoda forradalom zajlik a világításban. A ledek nem olcsók, de ha országosan elterjednek az ipari, az irodai és a közvilágításban, akkor az elérhető megtakarítás bizonyosan hatással lesz az igények alakulására. Ugyanígy a légkondicionálók és más készülékek, sőt, maguk az épületenergetikai rendszerek is egyre energiahatékonyabbak lesznek. Hajlamosak vagyunk kifelejteni a számításból továbbá azt is, hogy az országon belül tartózkodók és energiát fogyasztók létszáma is folyamatosan alakul.

Azonban ahogyan a közlekedésben és a világításban, a különféle energiafogyasztásban a szemünk láttára zajlanak hihetetlen, 5-10 éves távlatokban akár teljes technológiaváltásként végbemenő változások, ugyanúgy új területeken is végbemehetnek hasonlók: például nem csak egyedileg válhatnak energiatakarékosabbá a fogyasztói készülékek, hanem működtetésük összehangolásával is tompíthatók a csúcsigények, és különböző ösztönzőkkel terelhetők a rendszerszinten kedvezőbb paraméterű, a fogyasztók számára pedig kedvezőbb árú időszakokba. Ebben a fogyasztási optimalizálásban óriási tartalékok rejlenek, egyelőre jobbára kihasználatlanul. Nagy változást jósolok ezen a téren, akár már néhány éven belül.

És hosszabb távon, ahogy egy lakás, vagy egy fogyasztó több fogyasztási helye, úgy egy egész lakótömb, vagy akár a lakónegyed fogyasztói is összehangolhatók a kapacitások jobb kihasználása érdekében.  A lehetőségek feltérképezése elemi érdekünk.

Ugyanígy a villamos áram országok közötti áramlása, a terhelés terítése is egyre több figyelmet kap ismét. Van, ahol előny, van ahol probléma. Van, hogy ugyanott egyszer kellemes, másszor kényszerű kötelezettség. A határkeresztező kapacitások szerepe már nem az import-export lehetősége, mint az energiaellátás biztonsága miatt egyre fontosabb, hanem a rendszer kiegyensúlyozása, és a termelés-fogyasztás összehangolása érdekében, mikor például a délebben fekvő naperőművek és az északi szélparkok termelését kell elvezetni a kontinensen. Vagy amikor adott országon belüli egyensúlytalansági problémákat egyszerűbb és olcsóbb határon átnyúló rugalmassággal megoldani.

Az emberekhez csak szalagcímek jutnak el negatív áramárakról, vagy az adófizetőkre terhelendő hálózatfejlesztési költségekről. Ma már egy országnak a határon belüli fogyasztási igényekhez igazodó termelőkapacitásai tervezésekor komolyan figyelembe kell vennie a környező országok felől érkező (várható és remélhető) áram jellemzőit.

Ha valaki nem is szakértő, érdemes belenéznie a MAVIR elemzéseibe, csak hogy kapjon egy képet arról, hogy a konnektorból érkező energia változatlan paraméterei mögött micsoda komoly iparági erőfeszítés van, és milyen komoly dilemmák alakítják a jövő villamosenergia fogyasztásához a felkészülést.

 

41 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://ajovoenergiaja.blog.hu/api/trackback/id/tr3213907546

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

röf 2018.05.15. 11:50:24

Elkezdtem olvasni, s vártam, hová akar kilyukadni a szerző, mi lesz az eszmei mondanivaló.
Aztán egyszercsak végigértem az olvasással.
Igaz, a leírtakkal nagyrészt egyetértek.
De jó lett volna picit messzebbre nézni, érdekelne a szerző véleménye a termelői kapacitás optimális összetételről.
Hiszen erősen öregszik a fisszilis alapú erőműparkunk….
Hogy korábban többnyire fölülbecsülték a várható fogyasztás-növekedést, az még mindig a kisebbik rossz.
A fogyasztók összehangolása jobb hatásfokú kapacitáskihasználást eredményezhet, de releváns fogyasztás-megtakarítást nem.
Az elektromos autózás elterjedése semmiképpen nem lesz robbanásszerű, az infrastruktúrája abszolút kiépítetlen.
Ami persze azt is jelenti, az igény változása legalább tervezhető lesz.
És még egy gondolat, jó dolog, ha összekuplungolunk országok között tartományokat (Győr – Burgerland),
De nem lenne szerencsés kiszolgáltatott helyzetbe kerülni… a beépített teljesítmény igenis fedezze az ország szükségletét.
Így marad mozgástér az aktuálisan olcsóbb kínálat vételezésére.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2018.05.15. 11:58:53

@röf: Nem tudom, mi minősül "robbanásszerű" elterjedésnek, de gondolom a háttér (töltő)kapacitás fejlesztésének lehetséges ütemével kell a fejlődést összevetni. Magyarán ha egy erőmű a gondolattól a termelésig 10 év, akkor a 10 év alatti elterjedés már robbanásszerűnek tekinthető.
Tényleg, mennyi idő alatt "fordul termőre" egy erőmű?

röf 2018.05.15. 12:04:15

@Csokis:
Gázturbinás, vagy nukleáris?

VT Man 2018.05.15. 12:07:13

Az elektromos autok rengeteg aramot fognak fogyasztani.

Csak durva szamok, remelem jol szamolok:

Benzin: 5 liter / 100 km
Aram: 10 kWh / 100 km

Ha napi 50 km autozast szamitunk, es mondjuk 100 000 autot, akkor az 500 000 kWh, az 500 MWh
Ha 1 millio autot kell tolteni napi 50 km tavra, akkor 5000 megaWatt ora (5 gigaWattOra), naponta.

röf 2018.05.15. 12:14:43

@VT Man:
Így van.
És ehhez be kell kábelezni az országot.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2018.05.15. 12:18:58

@röf: Hát ja! De itt inkább olyan alaperőművek jöhetnek szóba, amikre aztán éjszaka "rácuppanhatnak" az autók, meg a mosógépek. A gázturbinás gondolom gyorsan megvan, de aztán drágán termel. (Igaz, csúcsidőben, ami drágán is adható el.) Másra viszont nem tudom, hogy lehetne itthon erőművet alapozni? Víz nincs, a geotermikus tudtommal még mindig nincs igazán kitalálva korróziós szempontból, a visontai kertiföldön már van erőmű, más fosszilis erőforrásunk meg nem nagyon van.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2018.05.15. 12:19:55

@röf: Azt a hálózatfejlesztés "péter fillérjeiből" talán meg lehet oldani, nem?

röf 2018.05.15. 12:28:13

@Csokis:
A gázturbinást csak példának írtam, mert gyorsan létesíthető, elvileg gyorsan indítható, csúcserőműnek lett kitalálva
Az íróasztalon jól mutat, de a gyakorlatban elég sok sebből vérzik....
A másik véglet az atomerőmű, örökkévalóság, mire áramot termel.
Persze a kettő összevetése csak teoretikus, annyira két különböző dolog.

chrisred 2018.05.15. 12:59:23

@VT Man: Az elektromos autó luxuscikk, és Kelet-Európában jó ideig az is marad. Nem tekinthető a háztartások energiaigényével azonos szinten kezelendő közcélnak az elektromos autók áramfogyasztásának megoldása.

vakapad 2018.05.15. 13:36:18

@VT Man:

A világon jelenleg 3 millió elektromos autó van. A világon. 1,2 milliárd autóból (0,25 %).
Magyarországon jelenleg 3,5 millió autó van, a fenti aránnyal az elektromos autók száma 8750. Tegyük fel, hogy a fejlődés robbanásszerű, és 15 év múlva elérjük a 200.000 elektromos autószámot. 5 kWh-val számolva a napi fogyasztás 1000 MWh. Azt Paks egy félóra alatt megtermeli.

igazi hős 2018.05.15. 13:36:31

"megfelelő ütemezéssel még Paks2-höz hasonló léptékű bővítés sem tűnik felesleges kapacitásnak" Ez vagy igaz vagy nem, de ebből az ábárból nem tudod leolvasni, az biztos. Ha érdekel, akkor a kapacitásaukció környékén kell keresni az idevágó adatokat. Az a baj, hogy amikor elszállnak a kiegyenlítő energia árak, akkor már évekkel elkéstünk az erőművi fejlesztéssel. Ezen Paks2 nem hogy javítani, hanem rontani fog. A kormány csak alibizik és a haverokat támogatja (itt is).

igazi hős 2018.05.15. 13:41:36

@VT Man: @röf: És mennyia napi fogyasztás? Elárulom (fent van ez is a MAVIR honlapján: mavir.hu/web/mavir/ver-forgalmi-adatok) 100 GWh, tehát +5%-ról beszélsz. Ehhez nem kell bővíteni semmit. Ha gyorstöltőket akarnánk a lakossághoz rakni, ahhoz valóban bővíteni kéne, mert másképp nem jut el a 10-20 kV a fogyasztóhoz. Ahol légvezeték van (az ország túlnyomó többsége), ott ez nem lehetséges.

igazi hős 2018.05.15. 13:47:21

@Csokis: "Másra viszont nem tudom, hogy lehetne itthon erőművet alapozni?" Annyi szél nálunk is fúj, mint az osztrákoknál, a nap is elég sokat süt. Meg kell oldani a tárolást (de azt egy atomerőmű esetén is), aztán hagyni, hogy az emberek beruházzanak. De ez nem lehetséges itthon, hiszen fontosabb Pénztáros Lőrinc erőművét nyereségessé tenni.

röf 2018.05.15. 13:50:24

@röf:
Pardon, Burgenlandot akartam írni.....

Who111 2018.05.15. 15:01:46

Apropó, energiatárolás: -Régebben szó volt valamilyen SZET (szivattyús erőművi tározó) vagy miről, amit elég gyorsan elkaszáltak. Talán a Zemplénben, de ez nem biztos. Valamit a természetvédelemről mondtak, azért nem lett állítólag. Itt a felesleges árammal felszivattyúzzák a vizet egy felső medencébe, és ha kell az energia, akkor leengedik turbinákon keresztül. Igaz, a hatásfok nem tökéletes, de valahol partiban van az akksitöltéssel. Nappal a sok napelem felnyomná a vizet, éjjel meg, mikor a villanyautókat töltik, meg fűt a bojler, akkor leengedik. Ilyet miért nem csinálnak? A nagy része földmunka csak...

chrisred 2018.05.15. 15:16:06

@csentecsa: Megannyi sikertörténet! :)

chrisred 2018.05.15. 15:59:08

@csentecsa: Finnországban épül, de nem a finn állam építi. Mindazonáltal elképzelhető, hogy egy olyan országban, aminek a nagy részében fél évig nem látni a napot, ugyanakkor az állam alanyi jogon biztosít olyan közszolgáltatásokat a polgárainak, amiről ái csak álmodunk, a versenyszféra számára jó befektetés lehet az atomerőmű építése.

chrisred 2018.05.15. 18:14:12

@csentecsa: Azt hiszem, rajtunk nem megy át a sarkkör, de ettől függetleenül tényleg érdekes lenne, hogy a versenyszféra mennyire árazná be egy magyarországi atomerőmű piacképességét.

eßemfaßom meg áll 2018.05.15. 19:05:51

@igazi hős: "Annyi szél nálunk is fúj, mint az osztrákoknál"

az előbb linkelted a mavirt, lécci lapozz át a meglevő magyar szélerőműpark termelésére aztán ha kiröhögted magad gyere vissza.

"a nap is elég sokat süt." nyáron délben

Meg kell oldani a tárolást (de azt egy atomerőmű esetén is)

Az atomerőmű minden este meg szélcsendkor meg nagy szélben meg esőben leáll és decemberben negyedét termeli a júliusinak vagy mivan?

eßemfaßom meg áll 2018.05.15. 19:10:06

@Who111: "Apropó, energiatárolás: -Régebben szó volt valamilyen SZET" Magyarországon nincs neki megfelelő hely. Mármint akkorának amivel érdemes lenne foglalkozni.

eßemfaßom meg áll 2018.05.15. 19:15:55

@chrisred: sarkkör nem megy át de brutális különbség van a téli meg a nyári napelemes termelés között és ezt a különbséget valamivel pótolni kellene télen. Ami működik ott ahol a téli és nyári napsütés között 10% eltérés van az nem fog ott müködni ahol 75% a különbség akkor se ha a szivárványból ezt olvassák ki a sötétzöldek.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2018.05.15. 21:20:27

@Who111: Azért, mert nagyon nem környezetbarát, és akkor még finomak voltunk. Olyan vizeken, mint amik nálunk vannak, -szigorúan csak szerintem- nem lehet értelmesen megcsinálni. Először szét kell barmolni a felvízi tározó helyét. Ez praktikusan egy hegytető teljes széttúrása, megfelelő méretű medence építése, lefedése. Utána jön az alvízi tározónál ugyanez. Az alvízi tározó persze lehet egy meglevő vízfolyás (pl. Duna és Prédikálószék) is, de akkor a csúcsidei leeresztés olyan, mint amikor lehúzod otthon a vécét. Mindent visz. Egyébként a SZET tényleg jó, az osztrákoknál, ahol sok gyorsfolyású kis folyó van, van belőle egy csomó, de egy hegyifolyón nem is kell azzal számolni, hogy a lezúduló víz kimos minden életet, mert az már eleve nem nagyon van. :-)
Alapvetően a szélerőműnek lehet(ne) jó tározója, csak hát...

Csokis · http://csokis.blog.hu 2018.05.15. 21:28:52

@eßemfaßom meg áll: Napelemmel sosem foglakoztam (én elég környezetszennyezőnek tartom az előállítás miatt), de anyósomék tapasztalata szerint már a 25-30 évvel ezelőtti napenergiák (kollektorok) is tudták az elméleti teljesítményük 80%-át februártól november végéig. Pedig azok még nem is vákumosak voltak. Nagyjából a napéjegyenlősgég előtti és utáni egy-egy hónap volt, amikor gyengén muzsikáltak, de ha előjött egy bágyadt, téli napsütés, már akkor is érezhetően előmelegítették a HMV-t. Ha meg tényeg kisütött a nap, akkor indulhatott a nagyüzem. Kicsit meglepődtem, de el kellett hinnem, mert apósommal együtt hosszú időn keresztül csináltak napkollektorokat akkor, amikor ez a technika Magyarországon még gyerekcipőben járt. Amikor számoltuk fel a házat és a műhelyt, akkor találtam meg a különböző festés mintákat, amivel az elnyelés hatásfokát mérték, meg a rengeteg tervet. A garázsomban van is két zsír új, egyenként 2 kW-os kollektor, csak be kéne építenem.

eßemfaßom meg áll 2018.05.16. 07:59:30

@Csokis: "de anyósomék tapasztalata szerint "

nincs szükség az anyósék vízmelegítős tapasztalatára, feketén fehéren ott van rengeteg napelemrendszer élő adata a neten, meg lehet nézni mit tudnak. Konkrét számok konkrét naperőműről: Július havi termelés 2017ben: 922kWh novemberben 262kWh

Egy másiknál néztem napi statisztikát, 12kWp rendszer júliusi !legjobb! pillanataiban délben tud 10kW-ot leadni. Nem novemberi átlagban hanem az év legnaposabb időszakában. November legnaposabb napján volt ugyanennek egy 7,8kW-os rekordja de volt olyan novemberi nap is amikor a napi csúcson a 12kWp rendszer összesen 800w-ot tudott kipréselni magábol kb 10 percig

chrisred 2018.05.16. 18:39:56

@csentecsa: Mert a technikai részébe, főleg az elkövetkező harminc év lehetséges verzióinak tárgyalásába nem szívesen mennék bele. Tudtommal a napsütéses órák száma Magyarországon is emelkedik, tehát nem biztos, hogy egy mostani adat egy évtizedekkel későbbi állapotot is tükrözni fog. Csak azt mondom, az állításaid szerint a versenyszféra Angliában és Finnországban versenyképes befektetésnek tartja az atomerőmű építését, miért ne árazná be a piac Magyarországon is ezt a lehetőséget?

chrisred 2018.05.17. 12:01:24

@csentecsa: Ebben nem vagyok biztos, Gyurcsányék is legalább annyira neoliberális gazdaságpolitikát folytattak, mint a Fidesz, igyekeztek a kockázatot az adófizetőkön szétteríteni.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2018.05.17. 12:07:05

@eßemfaßom meg áll: Nem elem, kollektor. De mindegy, kár ilyenen vitázni.

eßemfaßom meg áll 2018.05.18. 11:17:46

@Csokis: "Nem elem, kollektor." értettem, pont ezért írtam, hogy sok értelme főleg nincs az anyós vízmelegítőjével áramtermelő napelemtelepítést indokolni.

chrisred 2018.05.19. 07:08:19

@csentecsa: Csak ugye a vállalkozói szférának ott van az a fránya verseny, ha az európai piacon alacsonyabb áron lehet beszerezni az áramot, akkor hoppon maradnak, hiába fektettek be annyit az erőműbe. Tehát nem emelhetik a csillagos égig a termelt energia árát. Míg az adózók nem tehetnek semmit, ha az állam meg akarja építeni az erőművet közpénzből, akkor meg fogja, kerül, amibe kerül.

eßemfaßom meg áll 2018.05.22. 10:09:38

@chrisred: Vennék olcsó napáramot piaci alapon az éjszakai müszaknak. Mennyiért tudsz szerezni?

chrisred 2018.05.22. 18:51:53

@eßemfaßom meg áll: Miért szereznék én neked bármit?

eßemfaßom meg áll 2018.05.23. 11:17:16

@chrisred: gondoltam ha szerinted üzleti alapon minden megoldható....

chrisred 2018.05.24. 05:07:04

@eßemfaßom meg áll: Ezt nem mondtam, csak azt, ha valaki üzleti projektbe vág, ne más bőrére tegye.

eßemfaßom meg áll 2018.05.30. 13:54:51

@chrisred: azt hiszem nem értetted meg a kérdésem lényegét. Vagy inkább játszod a hülyét.

chrisred 2018.05.31. 05:26:36

@eßemfaßom meg áll: Mert a kérdésed lényege arra épült, amit szerinted gondoltam, és nem arra, amit valóban írtam.

eßemfaßom meg áll 2018.06.03. 18:30:21

@chrisred: A kérdés lényeg az volt, hogy piaci alapon mennyiért lehet beszerezni azt ami nem létezik. De ezt ügyesen nem akarod észrevenni mert bukna az elméleted

chrisred 2018.06.03. 19:05:25

@eßemfaßom meg áll: Pedig valójában arról volt szó, hogy piaci áron kellene azt beszerezni, ami létezik.

eßemfaßom meg áll 2018.06.04. 09:25:52

@chrisred: Tényleg nem érted, hogy hiába nagyon olcsó a piacon napáram ha csak akkor lehet megvenni a piacon ha épp nagyon süt a nap?

chrisred 2018.06.05. 05:14:18

@eßemfaßom meg áll: Tényleg nem érted, hogy szóba sem került addig a napenergia, amíg szóba nem hoztad?

eßemfaßom meg áll 2018.06.06. 11:40:41

@chrisred: Szóba se került? Te most játszod a hülyét?

chrisred 2018.06.08. 05:27:30

@eßemfaßom meg áll: Inkább te játszod. Az atomerőmű építés piaci alapon történő építéséről volt szó, amikor hirtelen napáramot akartál szerezni.
süti beállítások módosítása